Bár az álláskeresők száma a tavaly júniusban regisztrált 376 300-as csúcshoz képest tartósan 300 000 alatt van, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint az idei év első munkanélküliségi még mindig nem a legbiztatóbbak az előző hónaphoz, illetve az előző évhez képest sem: az álláskeresők száma decemberhez képest 2,8 százalékkal nőtt, ami 19,6 százalékkal, 48 800-zal haladja meg az egy évvel korábbit.
Így januárban a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 6,5 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 4,6 százalék.
Az év első hónapjában 30 400 álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, közülük 9,2 százalék első alkalommal regisztrált,
84 000 ember (az álláskeresők 28,1 százaléka) viszont több mint egy éve keresett munkát, ami 25,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A jelentés másik elkeserítő (bár az előző hónapokból kiindulva sajnos nem meglepő) adata, hogy januárban az álláskeresők 49,4 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott.
A koronavírus okozta válságban különösen nehéz helyzetbe hozza a munkájukat elvesztőket, hogy az EU-ban Magyarországon a legalacsonyabb az álláskeresési járadék: a Munka Törvénykönyve szerint az állás elvesztését megelőző négy naptári negyedévben befizetett munkaerő-piaci járulék (tehát nem is a bér) 60 százalékát kaphatja kézhez a munkanélküli személy, de maximum a minimálbér összegével megegyező segély folyósítható.
Mindezeken felül pedig csak 90 napig kaphatja az álláskereső az állami támogatást, és azt is csak akkor, ha a megelőző három évben legalább 365 napot dolgozott.
A magyar munkanélküli segély nem volt mindig ilyen alacsony. Az Orbán-kormány munkaközpontú hozzáállása miatt változtak a szabályok: a maximum 90 napon át igényelhető járadék elvileg arra „inspirálja” a munkanélkülieket, hogy minél gyorsabban találjanak állást. Az már valószínűleg nem volt szempont a törvény átalakításakor, hogy mi lesz azokkal, akik ennyi idő alatt nem tudnak állást találni, vagy akik nem tudtak kijönni a rendkívül alacsony támogatás összegéből azalatt a 90 nap alatt.
Ahogy az az elmúlt hónapok statisztikáiban is megmutatkozott, a fiatalokat és az 55 év felettieket jelentős mértékben érintette a munkanélküliség idén januárban is: 38 300 volt a 25 év alatti és 76 200 az 55 év feletti álláskeresők száma, arányuk 12,8, illetve 25,5 százalékot tett ki. Utóbbiak helyzete különösen aggasztóan alakult a járvány alatt, hiszen az 55 év feletti korcsoport „békeidőben” is sokkal nehezebben talál új állást, nemhogy egy világjárvány idején, ami ráadásul a 60 év felettieket veszélyezteti kiemelkedően. Sokan közülük ráadásul épp a nyugdíj előtt néhány évvel esnek ki a munkaerőpiacról, majd néhány hónnappal később a teljes szociális ellátórendszerből is, így sok ezren válnak teljesen láthatatlanná.
Emellett az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők is nagy arányban jelen vannak az álláskeresők közt: a regisztrált álláskeresők 31,2 százaléka iskolai és OKJ-s szakképzettséggel sem rendelkezik, a szakképzetlen álláskeresők aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében a legmagasabb.
A foglalkoztatók egy hónap alatt 383 munkavállaló csoportos létszámleépítését jelentették be, ami az NFSZ szerint jelentősen elmarad a válság csúcsán, 2020 júniusában bejelentett, a több mint 2300 emberre vonatkozó létszámleépítéstől.
