Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába kötelező a felülvizsgálat, nagyon kevés fogyatékossággal élő ember kapja vissza a jogait a bíróságtól

Hiába kötelező már a gondnokság alá helyzett fogyatékkal élő emberek helyzetének felülvizsgálata, elenyésző részük kapja vissza a bíróságoktól cselekvőképességét – írja pénteken közzétett jelentésében a Társaság a szabadságjogokért (TASZ).

2014 óta minden gondnokság alá helyzett érintett helyzetét kötelező rendszeresen felülvizsgálni az új Polgári Törvénykönyvnek köszönhetően, és a korábban kizáró gondnokság alá került emberek helyzetét is felül kellett vizsgálniuk a bíróságoknak 2014 és 2018 között. (A gondnokság alá helyezett, fogyatékossággal élő emberek a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjai közé tartoznak, saját érdekeiket kevésbé tudják érvényesíteni. Ezért fontos, hogy végre azok helyzetét is felülvizsgálják, akiknél erre soha nem került sor.)

Korábban sok esetben egész életére jogfosztottá vált az, akit cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyeztek, mert soha többé nem volt kötelező felülvizsgálni, hogy változott-e állapotuk, helyzetük, képességeik és körülményeik.

A fogyatékossággal élő emberek jogairól szóló ENSZ-egyezmény azt mondja ki, hogy nemhogy a felülvizsgálat elmaradása, de már magában a cselekvőképességet kizáró gondnokság lehetősége is súlyosan sérti az érintettek jogait.

A TASZ 2019-ben döntött úgy, hogy utánajár, milyen eredménnyel zárultak a  kötelező felülvizsgálatok, hoztak-e változást a gondnokság alá helyezett emberek életében.

A fogyatékkal élők jogairól korábban már többször esett szó a Mércén: a gondnokság intézménye csapdahelyzet, ami közel 58 000 fogyatékossággal élő embert gátol a felelős döntéshozatal gyakorlásában. Az intézményben élő fogyatékos emberek túlnyomó többsége meg van fosztva cselekvőképességétől, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezhetnek szabadon saját sorsuk felett. Arról, hogy például, hol laknak, sok esetben a gondnokuk dönt, de hasonlóan gondnoksági eljárások mellékterméke lehet a szavazati jog korlátozása is. 

Az elmúlt másfél évben közel hatvan közérdekűadat-igénylést nyújtott be a civil szervezet megyei és fővárosi kormányhivatalokhoz – a megismert adatokból az alábbi következtetéseket vonták le:

  • Az érintettek egyötödének esetében a felülvizsgálat a törvényben rögzített határidőn túl indult meg, vagy még egyáltalán el sem kezdődött.

  • A kötelező felülvizsgálat csak kevesek helyzetén változtatott – az adatot szolgáltató megyékben 80-90 százalék azok aránya, akik cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságban maradtak.

  • A bíróságokon futószalag-szerűen, formálisan zajlanak ezek az eljárások, tényleges, tartalmi felülvizsgálat csak nagyon kevés esetben történik. A mentális betegség megállapítására a bírói gyakorlat szinte automatikusan gondnokság alá helyezéssel reagál, a bírók elenyésző számban élnek az új Ptk. hatálybalépésével megjelent jogintézménnyel, ami a cselekvőképességük megőrzése mellett ún. támogatott döntéshozatalt biztosít az érintettek számára. Ez nemcsak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény előírásaival megy szembe, de a Polgári Törvénykönyvben foglalt fokozatosság elvéből fakadó elvárásokkal is. (A támogatott döntéshozatal az érintettek jogait nem korlátozó alternatívát kínál a gondnokság alá helyezéssel szemben: támogatást és segítséget nyújt a döntéshozatal során, miközben védelmet nyújt az egyén számára az ellen, hogy bármely alapjogától szükségtelenül megfosszák.)

A TASZ véleménye szerint ez összességében azt jelenti, hogy az új Polgári Törvénykönyvvel bevezetett reform nem hozott tényleges áttörést:

a bíróságok fenntartották a korábban teljesen jogfosztott emberek totális jogkorlátozását.

Címlapkép: pixabay.com