Bene Krisztiánt a Kúria 2018 júliusában jogerősen 11 évi szabadságvesztésre és 10 évi kozügyektől eltiltásra ítélte. A volt barátnőjét, Renner Erikát lúggal leöntő és ezáltal megcsonkító férfi az ítélettel szemben először 2019 októberében nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Akkor nem járt sikerrel, de most úgy néz ki, ez nem tántorította el attól, hogy újra próbálkozzon: tavaly szeptemberben újabb panaszt nyújtott be az ügyvédje.

Bene korábbi alkotmányjogi panasza azt kifogásolta, hogy szerinte megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától, mivel a Kúria az ügyben hozott utolsó (2018 júliusi) döntése előtt még a régi büntetőeljárási törvény volt érvényben, de a végső, jogerős ítélet meghozatalakor már az új. És míg az új törvény nem adott arra lehetőséget, hogy a másodfokon megállapított tényállást vagy a minősítést módosítsák, addig a régi értelmében lett volna ennek helye.

Ezt a panaszt az Alkotmánybíróság tavaly februárban ugyan helybenhagyta és továbbküldte a Kúriának, azonban a Kúria 2020 júliusában úgy döntött, a korábbi jogerős ítéletet fenntartja. Bene újabb panasza nem sokkal az ítélet után született, ebben

a Kúria döntésének megsemmisítését és alaptörvény-ellenességének megállapítását követeli.

Dr. Gál András, Renner Erika ügyvédje a Mércének elmondta, az Alkotmánybíróságot semmilyen szabály nem kötelezi arra, hogy egy ilyen panasz benyújtásáról tájékoztassa az azzal élő elítélt áldozatát vagy ügyvédjét, így szinte véletlenszerűen derült ki számukra, hogy tovább folyik a 2013 óta zajló ügy: egy blogbejegyzésből, amelynek szerzője Gál elmondása szerint rendszeresen bombáz különböző jogi szereplőket Benét támogató üzeneteivel. A bejegyzés elolvasása után kerestek rá az Alkotmánybíróság honlapján a benyújtott panaszra, ahol hamar rá is találtak a dokumentumra.

Innentől kezdve többlépcsős folyamatra lehet számítani: a panaszt vagy befogadja az Alkotmánybíróság, vagy elutasítja. Amennyiben az AB befogadja a panaszt, akkor valamikor tárgyalás lesz róla, az azon hozott döntés értelmében kerül majd ismét vagy a Kúria elé, vagy pedig el lesz utasítva.

Ha a panasz bármely részletének helyt ad az Alkotmánybíróság, a Kúriának kötelessége felülvizsgálni a korábban meghozott ítéletét.

Gál szerint nagyjából „0,1 százalék esély” van arra, hogy bármi változás beálljon Bene ítéletével kapcsolatban, ahogy korábban sem jósolt fényes jövőt a volt orvos alkotmányjogi panaszának. A korábbi panasz óta egyébként az egyetlen változás a Kúria elnökének személye: a Fidesz által támogatott Varga Zsolt Andrást október 26-án szavazta meg az Országgyűlés Áder János jelölését követően. Varga jelölésével szemben többen kritikát fogalmaztak meg, köztük az Országos Bírói Tanács is amiatt, hogy korábban nem dolgozott ítélkező bíróként.

Bene új alkotmányjogi panaszával kapcsolatban a „Nem tehetsz róla, tehetsz ellene” Facebook-oldal tett közzé bejegyzést, amelyben Gál András korábbi nyilatkozatát idézik: „Kevés olyan bűnelkövető van, akinek a jogrendszer ennyire kényesen szem előtt tartotta a jogait, mindeközben az áldozatának ennek a töredékét sem biztosította.” A poszt szerzője szerint most „gyakorlatilag az történik”, hogy Bene „fellebbez az AB-nál, a Kúria határozata miatt. Ügyvédjével, Kadlót Erzsébettel leöntötték mindezt egy alkotmányos mázzal, hogy ti. a Kúria részletes, alapos indoklásának elmaradásával sérültek az ő tisztességes eljáráshoz való alapvető jogai.”

Azt jelenleg nem lehet tudni, mikorra számíthatunk alkotmánybírósági döntésre a panasszal kapcsolatban, ugyanis a bíróságot nem köti határidő a folyamat egyik lépcsőfokán sem.

Az üggyel kapcsolatos kártérítési perben nemrég, november 25-én hozott a Fővárosi Törvényszék ítéletet: Benének a döntés értelmében 25 millió forint kártérítést kell fizetnie Renner Erikának, „amiért megsértette a nő testi épségéhez és egészséghez fűződő jogát.” Renner Erika az ítélethirdetést követően a Telexnek adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy szerinte a döntésnek az üzenete az, hogy „nem éri meg senkit bántalmazni, mert annak nem csak büntetőjogi, de súlyos anyagi következményei lehetnek”. Emellett, bár megkönnyebbült, úgy érzi, hogy ennél jóval magasabb összeg illetné meg, csak a magyar polgári jogrendszerben ennyire van lehetőség.