Válságállónak bizonyult a magyarok jövedelme a koronavírus-járvány ideje alatt – ezt mondta Pásztor Szabolcs az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető kutatója az M1 vasárnap reggeli műsorában.

Az EuroStat éves bontásban közli a medián jövedelmet és a különböző jövedelmi kategóriáknak mekkora az értéke.  A szakértő a jövedelmeket vizsgáló jelentéséről szólva kiemelte: az Európai Unióban 2019-ben körülbelül 25 ezer euró volt az éves medián jövedelem, ez csökkent mintegy 5,2 százalékkal 2020-ban a koronavírus-járvány miatt.

Magyarországon a legnagyobb, négyszázalékos visszaesés a legalacsonyabb jövedelmi kategóriában volt, míg a középkategóriában kettő, a legmagasabb jövedelműeknél pedig egyszázalékos volt a csökkenés.

Ezeknél a mutatóknál még nem, vagy csak érintőlegesen látszik a gazdaságvédelmi akcióterv hatása.

Pásztor Szabolcs szerint a gazdaságvédelmi akcióterv intézkedéseivel 2020 áprilisában még csak 27 ezer, októberre viszont már 280 ezer munkahelyet támogatott a kormány összességében mintegy 1,4 millió munkavállaló kilátásait és lehetőségeit javítva. Elmondta azt is, hogy a KSH frissen megjelent adatai szerint a az átlagkeresetek a tavalyi évben is növekedni tudtak, 2020 novemberében 8,8%-os növekedést mutatott.

Azt is megjegyzi, hogy emögött az összetételhatás csapdája is meghúzódik, azaz ha megváltozik a sokaság összetétele akkor is növekedés következhet be – azaz, ha az alacsonyabb bérű munkavállalók kiesnek a fizetettek közül, azzal a magasabb bért kapók számai jobban érvényesülnek és felfelé húzzák a fizetési átlagot.

Ezzel kapcsolatban már korábban részletesen kifejtettük, és már számos, az aktuális átlagkereseteket elemző cikkünkben is hivatkoztuk – az átlag, legalábbis a legtöbb esetben, és a magyarországi gazdaság- és társadalomszerkezetben biztosan nem egy jó mutató, hogy a társadalom jövedelmeit vizsgáljuk.

Az átlagot ugyanis nagyban torzítják a kiugró keresetek, a mi esetünkben jellemzően kisszámú, de annál magasabb csúcskereset – így jóval tisztább képet kaphatnánk a jövedelmi viszonyokról, amennyiben a mediánkeresetről lenne információnk. Ez azt mutatná meg, hogy ha az összes vizsgált keresetet egymás mögé raknánk, milyen érték lenne középen – ilyen adatot azonban a KSH nem közöl.

Ezért is lehet érdekes, hogy míg a csökkenés tekintetében a szakértő az EuroStat adataira hivatkozik, addig a magyar bérek változásánál a KSH által közölt átlagra, és nem az Uniós szerv által mért mediánra.

Ahogy azt is látjuk, hogy a növekedés mértéke nem követte az infláció, azaz a drágulás mértékét, ami az EU-ban nálunk volt a legmagasabb: a nyáron egyetlen hónap alatt 8 százalékos élelmiszer áremelkedést figyelhettünk meg, egyes termékek akár 10-20 százalékkal is drágulhattak. Így a 8,8 százalékos átlag bér emelkedés, ami ráadásul a legszegényebbeket érinti a legkevésbé, bőven nem elegendő arra, hogy kövesse az árak emelkedését.

(MTI, M1)