Bár egyre több információ lát napvilágot a kormány részletes oltási tervével kapcsolatban, számos kérdés továbbra is nyitott, ezek a kérdések pedig jobbára a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) által közzétett kivonat tartalmából adódnak. Jobban mondva inkább abból, amire nem tér ki konkrétan a dokumentum: sokszor nem világos elsőre, hogy mely csoportok mely sürgősségi kategóriába tartoznak, illetve milyen úton juttatják el hozzájuk a vakcinát.
A már ismert kategorizáció szerint koronavírus elleni vakcinát hét körben adják be a tömeges oltás során, a szociális intézmények dolgozóit és a szociális ellátásban részesülőket a második fázisban oltják be. Ahogyan a többi kategória esetében, úgy a második fázis lebonyolításáról is viszonylag kevés biztosat tudunk egyelőre, noha időben már itt van a nyakunkon: kedden Müller Cecília országos tiszti főorvos ugyanis arról beszélt, már készülnek a bentlakásos szociális intézményekben élők és az ott dolgozók oltására is; sőt a kormányzati tájékoztató oldal szerint az egészségügyi dolgozókkal párhuzamosan már a legnagyobb idősotthonokban is elkezdték beadni a vakcinát.
Egy nagyon fontos kérdésben azonban sikerült tiszta vizet önteni a pohárba a héten, ez pedig nem más, mint az, hogy megkaphatják-e az oltást azok, akiknek nincs érvényes társadalombiztosításuk.
A bizonytalanság abból származott, hogy az NNK lakossági tájékoztatója rögtön első mondatában leszögezi: „A Covid-19 vakcinával történő oltás a TAJ számmal rendelkező 18 év feletti állampolgárokat érinti[…]”.
E mondat azonban további kérdéseket hordozott magában azzal, hogy TAJ-szám birtoklása nem jelenti automatikusan azt, hogy az állampolgár társadalombiztosítása is érvényes.
Az 1997. évi CLIV., egészségügyről szóló törvény szabályozza azt, hogy „az igénybevétel alapjául szolgáló jogviszony előzetes igazolása nélkül”, azaz érvényes TAJ nélkül az ún. alapcsomag részeként milyen ellátásokat kell biztosítani a Magyarország területén tartózkodó személyek részére. Ebben a körben a kötelező védőoltások benne vannak, ám mint azt a kormány és a népegészségügy is elmondta, a koronavírus elleni védőoltás önkéntes.
A TAJ-kérdés pedig különösen akutnak számít azóta, hogy 2020. július 1-től a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről” szóló törvény értelmében háromhavi tartozást követően érvénytelenítik az adós taj-számát, így a nem fizetők csak térítés ellenében juthatnak közfinanszírozott egészségügyi ellátáshoz, támogatott gyógyszerhez. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyári adatközlése szerint 2019-ben 532 ezer olyan ember volt, akinek munkaviszony vagy egyéb jogosultság hiányában be kellett volna jelentkeznie egészségügyi szolgáltatási járulék – ez idéntől már 8 ezer forintos kiadást jelent – fizetésére, de ennek mégsem tett eleget.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban a héten megnyugtató választ adott az atv.hu kérdésére, miszerint a védőoltást ingyen biztosítja a kormány mindazok számára, akik igénylik,
így nincs jelentősége annak sem, hogy milyen az oltásra jelentkező személy NEAK-os lámpa színe.
Az ellátást megelőző jogviszony-ellenőrzés során a NEAK informatikai rendszere különböző „színű” jelzéseket adhat az egészségügyi szolgáltatónak a beteg jogviszonyával összefüggésben, ezekről a NEAK oldalán lehet tájékozódni.
A tb-kérdés pedig amellett, hogy önmagában is fontos probléma, ráirányítja a figyelmet az olyan sérülékeny csoportok szerepére is az oltási tervben, mint például a hajléktalan embereké.
Mint arról tavaly ősszel beszámoltunk, civil szervezetek tiltakoztak az új tb-szabály ellen, amely nyíltan diszkriminálja azokat, akik a legelesettebbek, köztük az állandó lakcímmel nem rendelkezőket. Bár azt már tudjuk, hogy az oltás nem lesz tb-hez kötött, arról hivatalos csatornán nem sok információ derült ki eddig, hogy a hajléktalan embereknek pontosan hol a helyük az oltási sorrendben.
Hiszen – a pedagógusokhoz hasonlóan – az oltási tervjavaslat tág csoportkategóriái közt explicit módon nem találjuk meg az utcán élőket (például a szlovákiai oltási tervvel ellentétben), így csak feltételezhettük, hogy miután a hajléktalanellátásban részesülő emberek definíciószerűen a szociális ellátást kapók egyik alcsoportja, így ők is a második körben kerülhetnek sorra.
Pénteken a Népszava ellátóhelyeknek küldött körkérdésére kapott válaszok alapján úgy tűnik, bizonyosságot nyert, hogy a hajléktalanellátás is a második körbe tartozik.
A lap információi szerint ugyanis bár maga az oltás még csak az idősotthonokban kezdődött meg, a vakcina iránti igényfelmérést a pszichiátriai és fogyatékosokat gondozó házakra, valamint a hajléktalan ellátásra is kiterjesztették.
Eddig az NNK és Müller Cecília jóvoltából a következőket lehet tudni a szociális ellátottak és az intézményi dolgozók beoltásáról: az oltási terv kivonata alapján a szociális ellátásban részesülők és az ott dolgozók esetében „a szociális intézményekben kell megszervezni a védőoltást”. Ezt Müller Cecília az Operatív Törzs szerdai sajtótájékoztatóján tovább részletezte: „Az intézmények lakói és ápolói a helyszínen fognak tudni oltakozni egy mobil oltócsoport segítségével.”
Az Operatív Törzs tehát az intézmények dolgozóiról és a bentlakóiról tesz említést, de a szociális ellátórendszer utcai szegmense kapcsán ez esetben mindenképpen felmerül a kérdés: mi a helyzet a nem bentlakó ellátottakkal, tehát akik akik kapcsolatban vannak valamelyik ellátószervezettel, de nem lakói az intézményeknek? Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója az ATV kérdésére további problémát vetett fel a „rejtőzködő” hajléktalanok esetét említve, akik nincsenek kapcsolatban az ellátással, és nem is tudják fizetni maguknak az egészségbiztosításukat. Aknai szerint ők „egy komolyabb kör”, és esetükben nagyon is fontos kérdés, hogy ők hogyan juthatnak majd vakcinához.
A védtelenek beoltásának nyitott kérdései már csak azért is igényelnének sürgős válaszokat, mert a járvány ideje alatt a hideg téli hónapokban is két negatív koronavírustesztet kell a produkálniuk azoknak a hajléktalanoknak, akik szeretnének bekerülni valamelyik átmeneti szállóra (igaz, a nappali melegedőkre és az éjjeli menedékhelyekre ez nem vonatkozik). A szabályozás tehát növelheti azok számát, akik nincsenek bent az ellátórendszerben, és így oltáshoz sem juthatnak.
