Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sokkal több munkahelyet meg lehetett volna védeni a GKI elemzése szerint

Ha a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból többet költött volna munkahelyvédelemre és kevesebbet vadászkiállításra, stadionépítésre, űrkutatásra és a Budapest-Belgrád vasútvonalra, akkor a munkahelyek nagyrészét meg lehetett volna menteni, derül ki a Gazdaságkutató Intézet elemzéséből – írja a 444.

A GKI szerint a kormány 50 milliárd forintot költött kurzarbeit-ra (csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás, amelyben a kieső jövedelem egy részét az állam állja) és egyéb bértámogatási programra, amelyből 226 ezer munkahelyet tudott megvédeni. A járvány első hulláma alatt azonban 835 ezer munkahely került veszélybe.

A GKI elemzése szerint 360 milliárd forintból minden érintett dolgozó bérköltségének 80 százalékát ki tudta volna fizetni a kormány 3 hónapra.

Ez a teljes magyar GDP 1%-a, de annak tekintetében nem sok pénz, hogy a magyar kormány ennek kb. ötszörösét, 1900 milliárd forintot költött olyan ‘gazdaságvédelmi’ tevékenységekre, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak a válsághoz – vadászkiállítás, stadionépítés, űrkutatás és a Budapest-Belgrád vasútvonal stb.

A második hullám alatt a kormány havi 5 milliárd forintot költ bértámogatásra, ami továbbra is kevés. Nem csak azért, mert nem ment meg minden munkahelyet az érintett szektorokban (pl. turizmus, vendéglátás), hanem annak mértéke is alacsony, régiós viszonylatokban is. A szomszédos Romániában pl. az állam 75%-os bértámogatást biztosít.

A GKI szerint összesen 425 milliárd forintból a 2020-ban a válságban érintett munkahelyek nagy részét meg lehetett volna védeni, ami arányosan még mindig egy alacsony összeg.

Címlapkép: Pexels