A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) kedden szerkesztőségünkhöz is eljuttatta közleményét, amelyben tagszervezeteinek támogatásával azt követeli a kormánytól, hogy csökkentse azokat a jövedelmi különbségeket, amelyeket a 13. havi nyugdíj a jelenlegi formájában csak tovább erősít.
Korábban már beszámoltunk arról, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszerben fennálló különbségek miatt lesz olyan nyugdíjas, aki a legkisebb nyugdíjat kapóknál hetvenszer magasabb kiegészítéshez juthatott a novemberi éves korrekió alkalmával, mivel a hazai nyugdíjminimál például 28 500 forint, míg egy szűk réteg kétmillió forintot is kap öregségi nyugdíjként. Elemzők szerint ezeket a különbségeket csak felerősíti a 13. havi nyugdíj visszaépítése, mivel az nem veszi figyelembe a rendszer aránytalanságait.
A NYUSZET a a követekezőket kéri a kormánytól:
- 2021 februárjában a 13. havi nyugdíj első negyed részének folyósításakor minden nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő legalább 50 ezer forintot kapjon, a 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kapjanak 100 ezer forintnál többet. Ezt szerintük az indokolja, hogy a KSH jelentése szerint 2019-ben a 65 éves és idősebb népességben 14,9%-ra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya. Ez az arány 2010-ben még csak 4,9%, azaz éppen 10 százalékponttal kisebb volt.
- 2021. év első negyedévének végén a kormány tekintse át az aktuális folyamatokat, az infláció alakulását, és amennyiben indokolt, májustól nyújtson kiegészítő emelést.
A nyugdíjaszervezetek tömörítő tanács éles bírálatot fogalmaz meg az inflációkövető nyugdíjemelésről is. Mint ismert, az általa becsült infláció mérétékhez igazítva a kormány 2021-ben háromszáazlékos nyugdíjemelést irányzott elő. Ennek alacsony mértéke ellen már a Nyugdíjas Parlament is felemelte hangját, mivel a 2021-es esztendőre várható infláció ezt több szakmai vélemény szerint jelentősen meg fogja haladni.
A NYUSZET szerint azzal, hogy a kormány 2010 után a vegyes, a keresetek növekedésével is számoló indexálás helyett az inflációt követő nyugdíjemelést alkalmazza, 2015 óta minden évben jelentős – összességében több 100 milliárd forint! – forrást vett el a nyugdíjasoktól.
„2016-ban a vegyes indexálás szerinti 4,2 %-os emeléssel szemben az infláció szerinti emelés 1,6 %; 2017-ben 7,6% helyett csak 2,4 %; 2018-ban 7,1% helyett csak 3,0%; 2019-ben 7,4 % helyett csak 3,4% emelés volt. Ebben az időszakban – a miniszterelnök szavaival élve – dübörgött a gazdaság, a vegyes indexálás forrása megteremtődött, ebből azonban semmi nem jutott a nyugdíjasoknak, mert a kormány szerint fontosabb célokra fordították: pl. a versenysport (foci, tenisz, kézilabda, motoGP pálya stb.) támogatására, további stadionokra, a miniszterelnöki rezidencia luxusára”
– írják a közleményben.
Arra is kitérnek, hogy mindeközben 2020-ban, a járvány okozta nehéz helyzetben a nyugdíjas szervezetekhez – ahogyan ők fogalmaznak – „ömlöttek” a kérdések, hogy a kormány miért nem nyújt egyszeri megélhetési támogatást, legalább a létminimum alatt élő idősek számára.
Az idejében nem biztosított, a jelentősen alulbecsült infláció szerinti nyugdíjemeléseket, továbbá azok novemberi részleges és utólagos pótlását a nyugdíjasok régóta sérelmezik, mert így szerintük egyrészt a költségvetésnek ők hiteleznek, másrészt pedig az év során elhunytakat a törvény szerint januártól járó nyugdíjrész már nem fogja kárpótolni.
A kormány által a járvány első hulláma alatt bejelentett a 13. havi nyugdíjként meghirdetett összegeket heti bontásban, azaz évente egy hétnyi nyugdíj hozzadásával 2021 februárjától kapják meg a nyugdíjasok.
