A kétkamarás román parlament szerdán bizalmat szavazott az új, jobbközép koalíciós kormánynak. Florin Cîţu miniszterelnök kormányának beiktatásához legalább 228 szavazatra volt szükség: 260 törvényhozó szavazott mellette, 186 képviselő és szenátor pedig ellene. A választási bizottság szerint a kétkamarás bukaresti parlamentben 466 törvényhozó nyert mandátumot, de közülük 11 egyelőre nem tagja parlamentnek, mert nem tette le a hivatali esküt, írja az MTI.
December hatodikán zajlott a román parlamenti választás, amelyen a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapta a legtöbb szavazatot, igaz, nem sokkal: a választók 28,9%-a szavazott a tavaly korrupciós botrányokba belebukott korábbi kormánypártra. A második helyezett a PSD bukása óta Ludovic Orbán vezetésével az országot kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) lett a szavazatok 25,18%-ával, őket követte a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR-PLUS) 15,34%-kal. A nagy meglepetést az év elején alakult szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) okozta, amely a várakozásokhoz képest sokkal jobban szerepelt, a voksok több mint 9%-át szerezte meg.
A választás eredményeiről itt írtunk bővebben.
Annak ellenére, hogy ők kapták a legtöbb szavazatot, végül nem a szociáldemokraták alakíthattak most kormányt, mivel nem tudtak olyan koalíciót kialakítani, amivel a többségi kormányzást össze tudták volna hozni. A jobboldali-liberális USR-PLUS ugyanis már a választások éjszakáján kizárta, hogy a maga 15 százalékával azokat a szociáldemokratákat támogassa, akik ellen megalakult és az elmúlt öt évben politizált.
Így a liberálisok, az USR-PLUS és a választásokon közel 6%-ot elérő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkothattak együtt kormányt. A jobbközép koalíció miniszterelnök-jelöltje Florin Cîţu korábbi ügyvivő pénzügyminiszter lett, akit Klaus Iohannis román államfő kedden bízott meg az új kormány megalakításával.
A miniszterelnök-jelöltnek tíz napja volt, hogy a kormány névsora és programja számára bizalmat kérjen a parlamenttől, de a lista kedden késő estére már el is készült, amelyről szerda délután szavazott a román parlament.
A Cîţu-kabinetbe a PNL 9 minisztert delegált, köztük a bel- és külügyminisztert, az USR-PLUS 7 minisztert, köztük az egyik miniszterelnök-helyettest (Dan Barnát), az igazságügyi és egészségügyi minisztert, az RMDSZ pedig 4 minisztert. Az RMDSZ által delegált miniszterelnök-helyettes Kelemen Hunor, a közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős miniszter Cseke Attila, a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter Tánczos Barna és az ifjúsági és sportminiszter Novák Eduárd paralimpiai bajnok.
A következő négy évre szóló, 270 oldalas kormányprogramot a pártok szerda délután tették közzé a parlament honlapján. A pandémia idején a világon mindenhol kiemelt figyelmet kapó egészségügyben az új kormány központi elemnek tekinti a megelőzés jelentőségének növelését és az életminőség javítását, amelyet a rendszer strukturális reformjával kíván elérni. Ennek része, hogy
az új kabinet bevezetne egy opcionális privát egészségbiztosítási lábat az állami alapcsomag mellé: a nyugdíjrendszer mintájára megnyitnák az egészségügyet többféle biztosító felé oly módon, hogy az állam mindeközben megtartja szabályozói, finanszírozói és akár a biztosítási szolgáltatásokat is ellátó szerepét az állami társadalombiztosítón keresztül.
A programban szerepel a COVID-19 világjárvány visszaszorítását és hatásainak kezelését célzó átfogó projekt, valamint a külföldön dolgozó romániai kutatók hazatérésének, illetve az orvosok, gyógyszerészek hátrányos helyzetű régiókban való elhelyezkedésének bátorítása is, írja a Maszol.ro.
Az igazságügyi reformok terén az új kormány többek közt egy külön ügyészség létrehozását tervezi, amely kifejezetten a környezet ellen elkövetett bűncselekményeket üldözné. Tánczos Barna, a leendő környezetvédelmi miniszter szerint arra van szükség, hogy a kivizsgáló hatóság keretén belül egy szakosodott csoport alakuljon ki, „mely a környezetvédelmi bűnügyeket vizsgálja ki, pl. az az illegális erdőkitermeléssel, a falopásokkal foglalkozik.” A miniszter a Transindexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy az új kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy „a következő generáció már gyerekkorban megtanulja, hogy miként kell bánni a hulladékkal, hogyan kell az erdőkre, a vizek tisztaságára vigyázni.”
Cseke Attila, a közigazgatási, fejlesztési és közmunkálatokért felelős új miniszter a szerdai parlamenti meghallgatásán arról beszélt, hogy a közigazgatás decentralizációjáért fog dolgozni. Az RMDSZ-es miniszter szerint azért van erre szükség, mert „csak így nyújthatnak a közintézmények megfelelő szolgáltatásokat az állampolgároknak”. A Cîţu-kabinet programjának közigazgatási fejlesztéseket érintő tervei közt szerepel 2500 iskola, óvoda és bölcsőde építése 12,5 milliárd lej ráfordításával, vidéken 1450 orvosi rendelő megépítése, 25 megyei és 110 városi kórházat felújítása, valamint a digitalizáció, a közszolgáltatások egyszerűsítése és bürokráciamentesítése, az online szolgáltatások széles körű bevezetése, az állampolgárok elektronikus identitás- és lakhelynyilvántartásának kialakítása.
A nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvény elfogadása és az idegengyűlölet hatékony büntetése is szerepel a kormány programjában, írja az MTI. A közigazgatási anyanyelvhasználatra és anyanyelvű oktatásra vonatkozó célkitűzések átszövik a dokumentum egészét, és számos más ágazati politikánál is megjelennek. Egyebek mellett a telefonos ügyfélszolgálatok, formanyomtatványok, űrlapok, szakmai továbbképzések esetében tervezi a kormány az anyanyelvhasználat bővítését, de a program azt is előírja, hogy az egészségügyi szolgáltatások szintjén érvényesíteni kell az – egyébként Románia által is ratifikált – európai nyelvi charta előírásait.
Az MTI tudósítása szerint Florin Cîţu első parlamenti felszólalását a szociáldemokrata és a nacionalista ellenzék füttykoncerttel, a jobbközép koalíció pedig tapssal fogadta. Az új miniszterelnök beszédében hangsúlyozta kormánya európai elkötelezettségét, és az Amerikai Egyesült Államokkal ápolt „speciális” katonai és gazdasági kapcsolat továbbvitelét ígérte.
Az RMDSZ nevében Csoma Botond szólalt fel, szerinte
a jobbközép koalíciónak és az új kormánynak helyre kell állítania az államba vetett bizalmat, a stabilitás és építkezés időszakát kell elhoznia az utóbbi nyolc év politikai válságai, egymást váltó kormányai után.
Leszögezte: a romániai magyarok nem jelentenek nemzetbiztonsági fenyegetést, nem ellenségei a románoknak, hozzá akarnak járulni szülőföldjük fejlődéséhez.
