Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szociáldemokraták nyerhetik a romániai választásokat, bejut a szélsőjobboldal is

Ez a cikk több mint 3 éves.

Az exit pollos felmérések szerint hatalomból mintegy egy éve kiesett Szociáldemokrata Párt (Partidul Social Democrat, PSD) nyeri abszolút számokban a romániai országgyűlési választásokat (30,5 %). A Nemzeti Liberális Párt (Partidul Național Liberal, PNL) második helyen (29%) látszik befutni a Romániában minden idők legalacsonyabb részvételével lezajlott vasárnapi voksoláson.

Kisebb meglepetésre adott okot az a tény is, hogy a jelek szerint a 2019-ben alakult szélsőséges nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (Alianța penru Unirea Românilor, AUR) máris áttörte a bejutási küszöböt, és jelen lehet frakciójával a román parlamentben. A párt eredetileg Nagy-Britanniában alakult, és magát a „diaszpóra pártjaként” értelmezi. Programja szerint a románokat akarja egyesíteni a külföldön élők hazavonzásával, valamint Románia és Moldova egyesítésével. Jobboldali, keresztény, konzervatív, hazafias pártként határozzák meg magukat.

A választási kampányról Parászka Boróka írt elemzést a Mércére szombaton. Cikkében kifejtette, hogy míg a szokásosan gyakran mélykorrupcióval vádolt PSD orvosi szaktekintélyek listavezetővé tételével stratégiázott, az USR-Plus és a liberálisok ezt a városi értelmiség mozgósításával, illetve PSD-s vezetők elleni lejáratásokkal próbálta ellensúlyozni főképp.

„Míg a liberálisok és az USR-Plus[1] a középosztályt, városi értelmiséget mozgósítja, addig a PSD új jelöltje kifejezetten a vidéken, a leszakadó területeken élők mellett kampányol, nekik üzen. A romániai egészségügy anomáliáiról beszél, például arról, hogy a kötelező biztosítási rendszer ellenére bizonyos leszakadó társadalmi rétegek előtt nem nyitott a rendszer, és az alapellátásokhoz is alig vagy egyáltalán nem jutnak hozzá. Méltányosság alapú és nem üzleti alapú egészségügyi reformot akar az országban, ahol az egészségügy privatizációja, az egészségügyi ellátás magánszektorba való kiszervezése évtizedek óta zajlik.”

Az ellenzékben eltöltött egy év a járványkezelés felelőssége alól nagyrészt mentesítette a PSD-t, támogatásuk nőtt is ennek megfelelően. A magát szociáldemokratának nevező párt vállalkozói adóemelésekkel pumpálná fel a központi költségvetést, miközben a minimálbéreseket és a kisjövedelműeket megkímélnék: a szociális gondozásért és a gyermeknevelésért járó juttatásokat  növelnék.

Ezzel szemben a nemzeti liberális PNL és az USR-Plus pártszövetség is befektetőbarát környezet kialakításával kampányolt, előbbi az adófizetési fegyelmet hangsúlyozta, utóbbi a minimálbérek adómentességét és a speciális nyugdíjak eltörlését pedzegette inkább.

A vasárnapi választások során egyébként komolyabb felzúdulást váltott ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter akciója, melynek során telefonon kampányolt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jelöltjei mellett. Az RMDSZ telefonos kampányának így az a Szijjártó lett a géphangja, aki pár napja még úgy nyilatkozott (egyébként Marosvásárhelyt), hogy

„Nem azért jöttem Erdélybe, hogy beavatkozzam a román belpolitikába, Magyarország is kényes arra, hogy ilyesmi ne történjen meg”

Victor Ponta korábbi román miniszterelnök így írt a magyar külügyminiszter üzenetéről:

„Nem értettem pontosan, mit akar, hogy az RMDSZ-nek vagy Szijjártónak legyen erős képviselete a bukaresti parlamentben”

A magyar lakosság egyébként arányaiban kisebb kedvvel szavazott, mint a többi nemzetiség tagjai, miközben viszont az AUR szélsőjobboldali párt előretörésének veszélyeire több RMDSZ-es képviselő is felhívta a figyelmet. Bejutásra álló jelöltjeik között van például Dan Tanasă, aki a magyar nemzetiségű polgármesterek elleni pereiről híresült el, vagy az úzvölgyi temetőben  lezajlott incidens egyik aktív résztvevője, George Simion is.

(Transindex, Mérce)