A Kúriától kérvényezi a Budapest Pride és a Magyar Helsinki Bizottság a rendőrségi tiltás megváltoztatását, amivel a hatóságok egy autós-dudálós tüntést tiltottak el. A demonstráció célja tiltakozás lett volna a kormány kilencedik Alaptörvény-módosításának homofób és jogkorlátozó tételei ellen.
Közös közleményükben a két szervezet hangsúlyozta, a tüntetésre eredetileg december 10-én, az emberi jogok világnapja alkalmából került volna sor, a rendőrség azonban határozatában kimondta, arra hivatkozva, hogy „a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet a veszélyhelyzet alatt mindenféle gyülekezést tilt”.
Ugyanakkor, mint arra a Budapest Pride szóvivője a jelenlegi közleményben is emlékeztetett, a szervezők a rendezvényt a járványhelyzet szempontjából maximális gondossággal eljárva, csukott autókban ülve,
maszkban és egymástól biztonságos távolságot tartva, legfeljebb 30 fő részvételével kívánták megtartani. A résztvevők dudálással és az autókra kihelyezett transzparensekkel szerették volna tiltakozásukat kifejezni.
Majercsik Johanna, a Budapest Pride szóvivője most azt is elmondta,
„Várhatóan a december 15-én szavaz az Országgyűlés arról a jogsértő és felesleges javaslatcsomagról, amiben ellehetetlenítenék az egyedülállóként örökbefogadók (így az azonos nemű párkapcsolatban élők) örökbefogadását, a »születési nemhez való jog« Alaptörvénybe foglalásával stigmatizálják a transznemű állampolgárokat, és kötelezővé tennék a »keresztény nevelést«. Ez ellen tiltakoztunk volna, ezért jelentettük be december 5-én a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak a Parlament melletti Antall József rakpartra tervezett demonstrációnkat.”
A közleményben a Helsinki Bizottság hangsúlyozta, a panasszal elsődleges céljuk az, hogy a Kúria kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál, egyértelmű határozatban állapítsa meg, hogy Alaptörvény-ellenes mindenféle gyülekezést eltiltani a járványhelyzetre vonatkozóan, ugyanis ezzel egyértelmű alapjogot korlátoz szükségtelenül szigorúan a rendőrség.
Fazekas Tamás, a Helsinki ügyvédje szerint ezt az alapjogot az Alaptörvényen kívül nemzetközi megállapodások is szavatolják minden magyar polgár részére:
„a békés gyülekezéshez való jognak kitüntetett szerepe van az alapjogok rendszerében egy demokratikus jogállamban, ezért a békés gyülekezéshez való jognak valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie”.
Fazekas ehhez hozzátette, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a gyülekezési jog kizárólag olyan okból korlátozható, amely egy „demokratikus társadalomban szükséges”. Ez pedig feltételezi, hogy „a beavatkozás »nyomós társadalmi szükségletnek« tesz eleget, s – különösen – hogy arányos az elérni kívánt céllal”.
„A rendőrség számára eleve adott a lehetőség, hogy egy konkrét gyűlés megtartását egyedi határozattal megtiltsa vagy korlátozza.”
-hangsúlyozta a jogász, hozzátéve, hogy a „rendes” szabályozás ezért a kormány rendkívüli intézkedése nélkül is alkalmas arra, hogy kizárja a járványhelyzet szempontjából kockázatos gyűlések megtartását és nincs szükség jogszabály által központilag előírt, általános tilalomra.
Arra pedig Fazekas szerint végképp nincs szükség, hogy az általános tilalom a járványhelyzet szempontjából veszélytelen esetben is kizárja a gyülekezési jog gyakorlását. Erre egyébként a mostani törvények sem adtak felhatalmazást a kormánynak.
A panasz viszonylag gyors bírósági cselekvést igényel, a Kúriának így a kézhezvételtől számítottan összesen 3 napja van arra, hogy a civilek folyamodványát elbírálja.
Emlékezetes, tavasszal számos „autós, dudálós” tüntetést szervezett Szél Bernadett, Hadházy Ákos, valamint a Momentum Mozgalom is, akkor a kormány szerintük „elhibázott járványintézkedései” és bevezetett túlhatalma ellen tiltakoztak így. Noha a rendőrség akkor nem tiltotta meg előre a gyülekezésüket, de a demonstráció rendszeresen igazoltatásokkal, és súlyos pénzbüntetésekkel ért véget.
November 28-án így már nem is cifrázta túl a járványvédelmet a kormány, egyszerűen, kivétel nélkül mindenféle gyülekezést eltiltott a köztereken.
