Üdvözölte az összes munkáltatót tömörítő Osztrák Iparszövetség burgenlandi csoportja, hogy Sebastian Kurz kancellár kormánya nemrég a járványkorlátozások karácsonyi lazítása mellett döntött, ugyanakkor aggódnak is az ünnepekre vendégmunkásokra visszatéréskor váró karantén miatt, írta az osztrák köztelevízió magyar nyelvű hírszolgálata.

A szövetség burgenlandi elnöke, Manfred Geiger közleményében hangsúlyozta, a most a lazítások miatt az ünnepekre hazautazó, általában nélkülözhetetlen fizikai munkát végző vendégmunkások visszatérésekor azonban szerintük a határforgalmi ellenőrzés, és a szigorú karantén-kötelezettség súlyosan megnehezíti hogy munkába állhassanak, amely miatt a vállalatok aggodalmukat fejezték ki a kormány felé.

Ezért az Iparszövetség azt kérte, az osztrák hatóságok a határátlépés követelményein is hamarabb lazítsanak, mint azt tervezik.

Ezzel kapcsolatban Geiger külön hangsúlyozta,

„a burgenlandi iparvállalatoknál és beszállóiknál dolgozók már bebizonyították, hogy képesek igazodni a megváltozott és rendkívüli kihívásokkal járó körülményekhez. A munkások védelmén túl ezért az is az ipar és az állam felelőssége, hogy mindent megtegyen az ellátási lánc valamint a határon átívelő személy- és teherforgalom fenntartásáért”

Ausztria kormányzata december 2-án jelentette be, az ünnepi időszakban jelentősen enyhítik a járvány miatt bevezetett korlátozásokat. A teljes napos karanténból az országban holnaptól a magyarhoz hasonló éjszakai kijárási tilalom lesz, az egy légtérben való gyülekezés felső limitje 6 felnőttre és 6 kiskorúra növekszik. December 24 és 26 között, illetve december 31-én pedig maximum tíz felnőttre növeli a kormány, akik különböző háztartásokból is jöhetnek, hogy lehetőséget adjanak a karácsonyi és szilveszteri összejövetelekre is.

Ezzel párhuzamosan az óvodák és iskolák december 7-től újra kinyitnak, a tíz éven felüli diákoknak azonban kötelező lesz a maszkviselés, a tanórákat pedig váltásokban, jóval kisebb osztálylétszámokkal folytatják a közoktatásban. A szállodák és vendéglátóipari egységek a tervek szerint 2021. január 7-én nyitnak majd újra.

Ugyanakkor az utazásból visszatérők részére Ausztria továbbra is az eddigi szabályokat alkalmazza majd, így akik a Bécs szerint meghatározott „magas járványkockázatú” országokból térnének az ünnepeket követően vissza, továbbra is 10 nap kötelező karanténra számíthatnak, öt napnyi karantén után azonban mindenkinek járna kegy ingyenes vírusteszt a fertőzőképesség megállapítására.

Magyarország a rendkívül magas esetszám és halálozási szám miatt például ebbe a magas kockázatú kategóriában tartozik, így a kötelező karantén minden magyar állampolgárra továbbra is vonatkozni fog majd Ausztriában.

Mivel a kategória az ország minden közvetlen szomszédjára is vonatkozik, ezért Kurz kancellár megígérte, azoknak akik egy alacsonyabb kockázatú országból jönnek, de ezeken is átutaznak, speciális könnyítéseket biztosítanak majd.

A karanténkötelezettséget előreláthatólag január 10-én szüntetheti meg Bécs.

Míg az osztrák társadalombiztosítás adatai szerint a járvány előtt, januárban 101 305 magyar dolgozott az országban bejelentett módon, addig a tavaszi lezárások után, márciusban már csak 78.062 állás maradt. A helyzetre az is jellemző, hogy az Auszriában a koronavírus miatt megszűnt 187 ezer munkahely túlnyomó többségéből, 110 ezer állásból külföldi dolgozókat bocsátottak el az első negyedévben.

Ráadásul 4 napja újabb felmondási hullám kezdődött az országban, októberben csaknem 6 ezer magyart bocsátottak el ausztriai állásából, ezzel messze vezetjük a vendégmunkások negatív „ranglistáját.”

Az Iparszövetség felhívása is azt mutatja azonban, hogy a munkáltatók és a kormány vitájában különböző érdekek ütköznek, hiszen Ausztriában továbbra is csak részben mérséklődött a koronavírus súlyos, második hullámának hatása, a gazdaság eközben pedig éppen a külföldi munkaerő mobilitásának ellehetetlenülése miatt került igen nehéz helyzetbe.

Ott, és a szomszédos Németországban is számos példa volt arra, amikor a főként törökországi és kelet-európai dolgozókat foglalkoztató mezőgazdaság és például a húsipar is súlyosan elhanyagolta a munkásai biztonságát, a dolgozókat pedig a termelő üzemeknek beszerverő munkaerő-kölcsönzők pedig súlyos hibákat vétettek a járványvédelmi intézkedések során.