A Telex írta meg vasárnap, hogy éppen azok maradnak ki a kormányzat internethasználat-támogatásából, akiknek pedig a legnagyobb szükségük lenne arra. Azok számára, akiknek nincs otthon vezetékes internet-hozzáférésük (márpedig ez főként a kistérségekben egy viszonylag gyakori helyzet) nem nagy segítség a bejelentett támogatás, mivel az csak ilyen esetekben nyújt ingyenességet.

Az összesítés szerint például csak a 10. osztályos tanulók 7 százaléka máris kiesett a valójában támogatottak köréből, mivel vezeték nélküli hozzáférésre, illetve nem lakóhelyen üzemelő eszközökre nem vonatkozik az intézkedés.

Orbán Viktor múltheti bejelentése szerint ugyanis minden diáknak és tanárnak a középfokú oktatásban ingyenes a hozzáférés a járvány terjedése miatti korlátozások idejére, azonban mint oly sokszor, az ördög itt is a részletekben lakozik:

• a kedvezmény csak a helyhez kötött (vezetékes) internet-hozzáférésre vonatkozik,
• 30 napra szól decemberben, és
• csak egy helyen lehet igénybe venni, a jogosult lakóhelyén, tartózkodási helyén vagy szálláshelyén.
• A középiskolások, valamint a szakképzésben, a nappali rendszerű nevelés-oktatásban és a szakmai oktatásban résztvevő diákok, illetve az online tanító pedagógusok tudják használni.
• Az igényléshez már meglévő vagy új előfizetésre van szükség, és a szolgáltatót kell hozzá keresni.

Ebből kimaradnak ugyanis az általános iskolák, és egyéb alapfokú intézmények, még akkor is, ha a vírus miatt helyenként távoktatást rendeltek el, a felsőoktatási tanulók, és a vezetékes nettel nem rendelkezők.

„Szóval, megint az az üzenet: aki nem tud az életében annyit elérni, hogy legyen internet-előfizetése, az érdemtelen a segítségre”

– idézte a Telex többek közt  L. Ritók Nórát, az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét, aki a mostani helyzetet a tavaszival hasonlította össze Facebook-bejegyzésében, amikor még a mobilszolgáltatók ingyenes mobilnettel segítettek a korlátozások miatt nehéz helyzetbe kerülteken.

A Mérce több cikkben is foglalkozott tavasszal az internet- és eszközhozzáférés akadályozottságával, ami éppen azokat sújtja, akiknek a legnagyobb szükségük van ezekre. Áprilisban például mintegy negyvenezer diák maradt ki a digitális oktatásból, miután otthon nincsenek meg a megfelelő eszközeik – számítógép vagy tablet – az interneten tartott órákon való részvételhez, de sokaknál még internet sincs bekötve.

Akkor 21 szakmai szervezet indított petíciót, melyben többek között felhívták a figyelmet, hogy sokak számára így nem elérhető jó (vagy bármilyen) minőségű oktatás. Mint írják,

„Az eddigi tapasztalatok szerint van, ahol az ételosztáshoz kapcsolódóan, papíron kapják a gyerekek a feladatokat. A papíralapú feladatosztás nem teszi lehetővé, hogy a gyerekek segítséget vagy magyarázatot kérhessenek a pedagógusoktól, így aki számára csak ez a megoldás maradt, az le fog maradni a tanulásban”

– felhívva a figyelmet, hogy a személyes jelenléthez képest korlátozott lehetőségeket nyújtó digitális kapcsolat is elérhetetlen sokak számára.

Ercse szerint hiába nőtt a Központi Statisztikai Hivatal 2019-es adatai szerint 98 százalékra a gyerekes családok internet-ellátottsága, sok esetben, főképp a szegényebb és elmaradottabb vidékeken élőknél ennek ellenére nem állnak rendelkezésre a megfelelő eszközök.

Dinók Henriett, a hátrányos helyzetben lévők oktatási támogatásával foglalkozó Romaversitas Alapítvány vezetője korábban a Mércének azt is hangsúlyozta, hogy

a hátrányos helyzetű fiatalok számára már a kezdetektől nem vezet egyenes út a felsőoktatásba. Sokan inkább szakmát tanulnak, elmennek egy érettségit adó iskolába, esetleg kihagynak egy évet, később újra próbálkoznak, nyelvvizsgát tesznek, vagy pluszpontért szintemelő vizsgát tesznek egy korábbi érettségi tantárgyukból.

„Nemcsak magukkal, hanem azzal a rendszerrel is küzdenek, amely őket nem a felsőoktatásba szánta.”

Ennek megfelelően pedig minden változás fokozott kockázatnak teszi ki őket – nagyobb eséllyel akadnak el a felsőoktatás felé vezető úton, vagy lehet, hogy a nehezítő tényezők miatt végül be sem kerülnek.

(Telex)