Feloldotta az egészségügyi dolgozók elköltözésének tilalmát a Fülöp-szigetek elnöke, Rodrigo Duterte: mivel a szigetországban csökkenésnek indult az új koronavírusos betegek száma és kevesebb az elhalálozás, így évente ötezren hagyhatják el az országot, írja az Al Jazeera. A legtöbben a jobb munkakörülmények és fizetés miatt költöznek el a szigetekről, gyakori, hogy a kormányzat is támogatja a külföldi munkakeresést, hiszen a dolgozók a legtöbbször hazaküldik fizetésük egy részét családjuk számára.
A Fülöp-szigeteki Tengerentúli Foglalkoztatási Igazgatóság (Philippine Overseas Employment Administration, POEA – a külföldön foglalkoztatott filippínók munkavállalását segítő és igazgató kormányzati ügynökség) adatai szerint tavaly nagyjából 17 ezer nővér írt alá külföldön munkaszerződést.
A tehetősebb, nyugat-európai országok egészségügyi rendszere nagyban épít a külföldről beáramló, olcsó munkaerőre. Ezekben a válsághelyzetben felértékelődő, a társadalom túléléséhez szükséges, ám nehéz és alulfizetett munkaköröben, mint az ápolás és gondoskodás, felülreprezentáltak a női dolgozók, akik sokszor családjukat hagyják el megélhetés reményében. Szolidaritás a válságban című sorozatunk egyik darabja pont ezzel a jelenséggel foglalkozik.
Idén áprilisban viszont megtiltotta a kormány, hogy az egészségügyi dolgozók (beleértve az orvosokat is) máshol vállaljanak munkát, a döntést azzal indokolták, hogy hazájukban is éppen elég nagy szükség van rájuk a vírus elleni küzdelemben.
Ahogyan a Reuters is beszámolt róla szeptemberben: az elkeseredett filippínó egészségügyi dolgozók ezután kezdtek el szerveződni: szakszervezetük augusztus huszadikán egy kétórás Zoom-hívás keretében gyűlést tartott, amelyhez több, mint kétszázan csatlakoztak a világ minden pontjáról. Önmagukra priso-nursesként hivatkoztak, amely az angol prisoner (rab) és nurse (ápoló/nővér) szavak összevonásából született szójáték, utalva kiszolgáltatottságukra.
A Reuters szerint a filippínó egészségügyi rendszer így is emberhiányban szenved: egész délkelet-ázsiában a Fülöp-szigeteket viselte meg a legjobban a járvány, tízezer emberre 65 orvos és nővér jut, szemben például Németországgal, ahol ez a szám 430 a tízezerhez, vagy az Egyesült Államokhoz, ahol 337.
A hírügynökségnek egy 34 éves nővér azt nyilatkozta: még a jemeni háborús övezetben is jobban szeretett dolgozni, mint otthon, pedig nem sokkal érkezése után kezdték el lőni a magánkórházat, ahol dolgozott. A nővér pozitívumként említette, hogy van biztosításuk és mivel a szállás ingyenes, több pénzt tud hazaküldeni a családjának. Emellett nem kell olyan tevékenységeket elvégezniük, ami nem tartozik a munkaköri leírásukhoz, például földet seperniük.
Maristela Abenojar, a Filippínó Ápolók Szakszervezetének elnöke üdvözölte a tiltás feloldását, ám arra is felhívta a döntéshozók figyelmét, hogy ahhoz, hogy hosszú távon is itthon tudják tartani a munkavállalókat, jobb fizetésre és körülményekre lesz szükség.
