Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Deutsch Tamás a szovjet önkényhez hasonlította az uniós jogállamisági feltételeket

Sok évtizednyi keleti, kommunista önkényt válthat fel egy nyugati, európai uniós önkény az EU-támogatások jogállamisági kritériumokhoz kötésével – mondta a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP-) delegációvezetője a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.

„Köszönjük szépen! Mi sem a keleti, sem a nyugati önkényből nem kérünk” – jelentette ki Deutsch Tamás, aki hangsúlyozta, hazug és bosszantó módon a jogállamiság kifejezése mögé bújva akarják a lengyelekre és a magyarokra kényszeríteni például a bevándorlókat, valamint az azonos neműek házasságának elismerését.

Az MTI összefoglalója szerint Deutsch kiemelte, a tagállamok egyenjogúságának alapvető feltétele, hogy a legfontosabb kérdésekben mindenkinek a véleménye számít, mindenki érdekeire, szempontjaira oda kell figyelni

Az Európai Unió nemzetállamok hatékony együttműködési mechanikájára épült fel és a siker záloga csak az lehet, ha erről az útról nem tér le – mondta, hozzátéve, az unió alapszerződésében nem véletlenül szerepel az a megoldás, hogy a legfontosabb döntéseket teljes egyetértéssel kell meghozniuk a tagországok állam- és kormányfőinek.

Deutsch Tamás szerint így ha valaki vétót emel, az nem csinál mást, mint él azon jogával, hogy jelzi: nincs meg a teljes egyetértés.

Úgy fogalmazott, sokan remélték, hogy „kimondott vagy ki nem mondott zsarolásokkal, nyomásgyakorlásokkal” jobb belátásra lehet bírni a lengyel és a magyar kormányfőt, ők azonban nem engedtek ennek.

A kormánypárti politikus megjegyezte, az unió hétéves keretköltségvetéséhez és 750 milliárd eurós újjáépítési alapjának elkezdéséhez megegyezésre kell jutni, „tehát lesz megegyezés, bármennyire is harcoskodnak most sokan”. Aláhúzta ugyanakkor, a magyar és a lengyel vétó nem kerülhető meg, mert a lengyel és magyar polgárok nem tudnak elfogadni olyan uniós döntéseket, amelyek alapján a brüsszeli bürokrácia kénye-kedve szerint a tagországokra erőltetheti a bevándorlók kötelező befogadását.

„Mi nemet mondunk a bevándorlásra és nincs az az isten”, aminek hatására az Európai Unió politikai vagy anyagi kényszerrel, zsarolással, fenyegetéssel meg tudná változtatni ezt az álláspontot – mondta a Fidesz EP-képviselője.

Deutsch Tamás szerint az európai országok Magyarország kivételével feltették a kezüket, amikor tömeges illegális bevándorlóáradat indult a kontinens felé, sőt „vannak olyan kibicek, élükön Soros Györggyel, akik egyenesen üdvösnek tartják ennek a folyamatnak az erősítését”.

Magyarország elsőként, de már nem egyedüliként mondott nemet erre, és azóta azt kell hallgatnia, hogy jogellenesen akarja megakadályozni a bevándorlók belépését – mondta.

A kormánypárti politikus kitért arra is, az alaptörvény a magyar társadalom elsöprő többségének értékválasztása alapján nem teszi lehetővé azonos neműek házasodását, így ha az Európai Unió hozna egy ezzel ellentétes irányelvet, akkor büntetéseket is kiszabhatna az országra, arra hivatkozva, hogy Magyarország nem tartja be a jogállamisági szabályokat.

Deutsch kijelentései jól összefoglalják az elmúlt napok magyar kormányzati kommunikációs paneljeit az uniós jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban. Mint arról mi is beszámoltunk, a magyar és a lengyel kormány hétfőn jelentette be, hogy kész megvétózni az összesen 1800 milliárd euróra rúgó hétéves költségvetési és uniós helyreállítási alapot, amennyiben azok továbbra is jogállamisági feltételeket tartalmaznak.

Az unió fő intézményei (Parlament, Bizottság, Tanács) közötti tárgyalások kompromisszumos eredményeként létrejött, a tagállamok minősített többsége által is támogatott feltételrendszer lehetőséget adna az EU-s források kifizetésének felfüggesztésére olyan kormányok esetében, amelyek e pénzek elköltése során alapvető jogállamisági procedúrákat sértenek meg, például veszélyeztetik a bírói függetlenséget.

A kormány fő érve, hogy az intézkedéssel a bevándorlás elfogadását akarja rákényszeríteni Brüsszel Magyarországra, holott erről szó sincs. Épp ellenkezőleg az Európai Bizottság szeptemberben tett közzé egy új közös migrációügyi javaslatot, amely épp arra adna a lehetőséget a tagállamoknak, hogy menedékkérők befogadását inkább azok visszatoloncolási költségeinek fedezésével váltsa ki.

A Brüsszel = Moszkva típusú érvelés is felbukkant párszor, ahogy ez Deutsch mai mondatai is példázzák. Ez az összehasonlítás különösen tarthatatlan egy olyan ember szájából, akit 1989-ben még letartóztattak Prágában, majd kitoloncolták az országból, mert részt vett egy békés tüntetésen, most pedig az EU költségvetéséből kapott fizetésen szabadon fogalmazhat meg kritikát az EU-val szemben.

Független elemzők között itthon és külföldön is konszenzus van arról, hogy Orbán valójában attól tart, a jogállamisági feltételrendszer saját hatalmát korlátozná, illetve nehezítené 2022-es újraválasztási esélyeit, ezért rángatta bele az egész országot ebbe a vétóhelyzetbe. A miniszterelnök ráadásul látszólag tényleg készül arra, hogy mégsem kapja meg az a kb. 15 milliárd eurót, ami az helyreállítási alapból Magyarországnak járna: pénteken bejelentette, hogy múlt héten a magyar állam a nemzetközi pénzpiacokról vett fel 2,5 milliárd euró (900 milliárd forint) értékű hitelt. Bár a hitel feltételei nem tisztázottak, az szinte biztosnak látszik, hogy azok kedvezőtlenebbek, mint egy közös uniós hitel feltételeit, amelyet a közösség az újjáépítési alap finanszírozására venne fel. Így gyakorlatilag Orbán Viktor az állampolgárokkal akarja megfizettetni saját vétója többletköltségeit.

(Mérce / MTI)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd