Alig jelentette be az amerikai Pfizer és a német BioNTech kutatócég, hogy 95%-ban hatékonynak bizonyult forradalmian új, mRNS vakcinájuk , gyakorlatilag a készletek mintegy 80%-a már el is kelt. A brit Tribune összegzése szerint gazdag országok és államszövetségek, mint az EU, ez Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Japán és Kanada
vásárolta fel a következő év végéig rendelkezésre álló készlet több mint háromnegyedét.
A világ lakosságának legnagyobb része közepes és alacsony jövedelmű országokban lakik, és ezek az emberek így a közelébe se fognak jutni a Pfizer/BioNTech vakcinájának, legalábbis a közeljövőben biztosan nem.
A másik ígéretes vakinánál, amit a Moderna fejlesztett és közel 95 százalékos hatékonyságot tulajdonítanak neki, pontosan ugyanez a helyzet: készleteik 78 százaléka már el is kelt, mondanunk sem kell, melyik régiókban.
Mivel a szabadalmi jogok további 20 évig a jövő évben becslések szerint 13 milliárd dolláros bevételhez jutó Pfizer/BioNTech kezében vannak, és nem remélhetjük, hogy ez, illetve a hasonló cégek jottányit is engednének monopolhelyzetükből, a szegényebb országok nem, vagy csak iszonyatos terhek vállalása révén juthatnak életmentő oltáshoz.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) már korábban elindított egy programot, amelynek keretében technológiai fejlesztéseket és szellemi termékeket lehetett megosztani, hogy az országok, illetve gyógyszergyártók minél hamarabb hozzáférhessenek életmentő eszközökhöz.
Ugyanakkor eddig összesen 40 ország csatlakozott ehhez a programhoz, és a nagy gyógyszercégek – természetesen – hevesen támadták, magának a Pfizernek a vezérigazgatója egyenesen „nonszensznek” titulálta az egészet.
Mércének írt elemzésében Tóth Csaba Tibor már nyáron írt róla, hogy a vakcina előállításánál, és széles tömegekhez való eljuttatásánál adódó technológiai kérdések azonban csak a kihívások egyik, és talán a kevésbé aggasztó csoportját képezik.
Akármilyen konstrukcióban, akármennyi emberen kipróbálva, és akármikor is áll készen ugyanis egyetlen készítmény a tömeges vakcinációra, az csupán akkor lehet hatásos egy globális világjárvány ellen, ha a dél-kínai nagyvárosoktól Kolumbián át Londonig és Torontóig a lehető legtöbb ember, a lehető legkönnyebben hozzáfér majd.
A privát kézben lévő gyógyszeripari konglomerátumok azonban azon dolgoznak, hogy mindezt meghiúsítsák. Ahogyan arra Nick Dearden a Guardianben írt cikkében figyelmeztetett, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) felhívására, hogy minden gyógyszeripari fejlesztés, és minden kormány tegye publikussá és megoszthatóvá vakcina-kutatásai részletes eredményét, előbb a nagy cégek – Pfizer, Sanofi, GlaxxoSmithKline és az AstraZeneca – reagáltak éles elutasítással, őket pedig hamarosan követte Boris Johnson miniszterelnök is, aki a kérdésben a nagy gyógyszergyártók mellé állt. Erre jó oka is volt: az 1990-es években elfogadott, szellemi tulajdon nemzetközi szabadkereskedelemre vonatkozó Trips (trade-related aspects of intellectual property rights) szabályok széleskörű védelmet nyújtanak magáncégek számára ahhoz, hogy nemzetközileg is sikeresen kerüljék el egy-egy szabadalom könnyű hozzáférhetőségét. Így akár még Afrikában vagy Indiában is csupán az a nagy cég forgalmazhat például egy vakcinát, amely feltalálta, a szabályozatlan monopólium pedig hosszú távon mindig magas árakkal is jár.
