Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fővárosi Törvényszék szerint jogellenesen asszisztáltak a rendőrök Budaházyék randalírozásához

A Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben helyt adott a Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar LMBT Szövetség és az Auróra Közösségi Házat működtető Marom Klub Kft., valamint nyolc magánszemély panaszának akik a rendőrség egy tavaly szeptemberi homofób rendzavarás alatt tanúsított tétlensége miatt fordultak bírósághoz -írja szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében a Magyar LMBT Szövetség.

A Mérce is beszámolt arról tavaly szeptemberben, hogy Budaházy György és társai egy zártkörű filmvetítést zavartak meg a józsefvárosi Auróra Közösségi Házban. A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) kisebbséget támadó transzparensekkel és hangosítással felszerelt hívatlan csoport lökdösődött, akadályozta a bent lévők mozgását, homofób jelszavakat skandált és sértegette a Labrisz Leszbikus Egyesület és a Magyar LMBT Szövetség közös rendezvényének résztvevőit.

Budaházyék az Aurórában (kép: Mérce)

A rendőrség eleve késve érkezett a helyszínre, ám miután megérkeztek,  érdemben nem csináltak semmit, nem léptek fel a jogsértő provokáció ellen, még akkor sem, amikor az Auróra végül a bezárt, és így már végképp nem tartózkodhattak volna Budaházyék a területén. A huzavona jó három órán át tartott, a rendezvény meghiúsult.

A szervezők és a jogsértő akció sértettjei Győző Gábornak, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének a segítségével panaszt nyújtottak be a rendőrséghez. A VIII. kerületi kapitányság csak abban talált hibát rendőrei fellépésében, hogy nem intézkedtek, amikor kiderült, hogy Budaházyék az Auróra engedélye nélkül tartózkodtak a ház nagytermében. A rendőrség szerint azonban itt sem érte sérelem a panaszosokat, mert utólag szabálysértési eljárást indítottak Budaházyék ellen magánterületen hozzájárulás nélküli gyülekezés miatt.

A sértettek megtámadták az elsőfokú panaszhatározatot, de a Budapesti Rendőr-főkapitányság lényégében fenntartotta azt másodfokon is. Így jutott el az ügy a Fővárosi Törvényszékhez.

A bíróság szinte minden fontos kérdésben a felperesekkel és a szervezőkkel értett egyet. Az ítélet kimondja, hogy a rendőröknek haladéktalanul intézkedniük kellett volna, indokolatlan volt 20 perces kinti várakozásuk az akció parancsnokára. (Úgy persze nem érzékelhették a szabálysértést vagy bűncselekményt, hogy nem mentek be.) Ezen túl szabálysértést kellett volna érzékelniük nem csak a nagyteremben, hanem az Auróra kocsmarészén és kerthelyiségében is.

„A felvételeken látszik, hogy a rendezvény megzavarói azért maradhattak a helyszínen és folytathatták a jelenlévők zaklatását, mert a rendőrök nem intézkedtek erélyesen a távozásuk iránt, hanem hagyták, hogy folytatódjon a kéretlen agitációjuk és vitázásuk. Ebből következően órákig húzódott az a szabálysértési helyzet, melyet a rendőröknek […] kötelességük lett volna haladéktalanul megszakítani”

– állapítja meg a bíróság a rendőrök felelősségét.

Az LMBT-közösség tagjai elleni támadások szempontjából, de általánosságban is fontos az ítéletnek az a megállapítása, hogy „téves álláspont a rendőrök részéről, ha csak fizikai tettlegesség vagy vagyoni károkozás esetén látták szükségét a beavatkozásnak. A közösségi elleni erőszaknak ugyanis nemcsak bántalmazásos formája van, hanem kihívóan közösségellenes magatartással is megvalósítható, amelyhez fenyegető fellépés és/vagy verbális erőszak is elégséges. […] A közösség tagja elleni erőszak bűncselekményének – ebben az alakzatban – másik lényeges tényállási eleme a riadalomkeltésre való alkalmasság. Nincs jelentősége annak, hogy konkrétan látszik-e riadalom vagy rettenet a megtámadottak arcán és viselkedésén. Komolyan kell venni az érintettek panaszát, és az összes körülmény figyelembevételével a lehető legobjektívebben kell vizsgálni a riadalomkeltésre való alkalmasságot.”

Az ítélet kitér arra is, miszerint a támadók azzal védekeztek, hogy ők csak alapjogukkal élnek, amikor „közterületen békésen gyülekeznek”. A rendőrök a helyszínen lényegében a helyzetnek ezt a fonák értelmezését fogadták el. Csakhogy egyrészt, a vendéglátóhely vagy közösségi ház (ilyen pl. az Auróra is) fő szabályként nem közterület, hanem „nyilvános hely”, és ott a tulajdonos engedélye nélkül gyülekezés nem tartható. Másrészt, az LMBT-emberek elleni ilyen megfélemlítő tiltakozás nem élvez alapjogi védelmet. A gyülekezési jog visszaélésszerű használata ellentétes ugyanis a demokratikus társadalmaknak a tolerancia, társadalmi béke és diszkrimináció-mentesség iránti igényével:

„Az LMBT-mozgalom tagjai és szubkultúrája elleni előítéletes és ellenséges fellépés kifejezetten a gyülekezési joggal azonos védelmi szinten álló magánélet tiszteletben tartásához és annak alapját képező emberi méltósághoz való jogot támadja, vagyis az alapjogok védelmi körén [kívül] esik. Az ellenséges jellegen nem változtat, ha a kommunikáció burkoltan békés, barátságos, szeretetteli álarcot ölt, ha e mögött valós érzületként és üzenetként ítélkezés, lenézés és becsmérlés van. Az ilyen célú gyülekezés az emberi jogok európai védelmi rendszerében nem érdemel védelmet, így résztvevői nem hivatkoznak arra, hogy csak az adott helyszínen tudják hatékonyan elérni az összejövetelük célját, mások jogai gyakorlásának akadályozását.

Ha pedig nem akarták volna megakadályozni a rendezvényt – amit kimondottan akartak –, hanem csak annyi lett volna a gyülekezésük célja, hogy tiltakozzanak az LMBT ellen, az magánrendezvény feldúlása nélkül, közterületen, a gyülekezési törvény szabályainak betartásával is megtehető” – fogalmaz a verdikt.

A Magyar LMBT Szövetség üdvözlte az ítéletet:

„A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete fontos nem csak a tavaly szeptemberi homofób támadás áldozatainak, de a hazai LMBT-közösség tagjainak is. Emellett egyértelmű eligazítást ad a magyar államnak és szerveinek, mit is kell tenniük, ha meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket ér támadás”

– írják közleményükben.

Címlapkép: Mérce