Egy nappal azután, hogy a kormány márciusban a járvány miatt veszélyhelyzetet rendelt el, a legtöbb közműszolgáltató bejelentette: kikapcsolási moratóriumot vezetnek be, vagyis nem kapcsolják le hálózataikról azokat a háztartásokat, amelyek tartozásokat halmoznak fel. A Népszava most arról ír, hogy az őszi veszélyhelyzet idejére nem készülnek hasonló moratóriummal a szolgáltatók, csak a téli ünnepek idejére, ahogy azt korábbi években is tették.
A lap kérdésére az NKM például azt írta, hogy az év végi ünnepi időszakra vállalnak önkéntes kikapcsolási moratóriumot, amelynek pont időtartamát a közeljövőben fogják nyilvánosságra hozni. Ez utóbbi persze nem tekinthető kimondottan a járványhelyzet miatti lépésnek, az állami közműcég ugyanis tavaly hasonló gyakorlatot követett a december 13. és január 5. közötti időszakban.
A hétfői délelőtt folyamán végül az NKM bejelentette, november 29-től január 8-ig önkéntes kikapcsolási moratóriumot vállal.
Az Elmű-EMÁSZ-t is magába foglaló E.ON azt közölte a Népszavával, hogy az egészségmegóvás és ellátásbiztonság tükrében mérlegelik a helyzetet, de konkrét kikapcsolási moratóriumról nem írtak. A villamos energiaszolgáltatók a tavaly téli ünnepek alatt szintén önkéntes halasztást vállaltak a nem fizető felhasználók esetében.
A tavaszi veszélyhelyzet idejére egyébként a kormány kilakoltatási moratóriumot is hirdetett, amely így a szokásos téli moratórium időtartamán túlnyúlt. Most az őszi veszélyhelyzet idején hasonló rendkívüli moratórium nem került kihirdetésre, igaz, a téli szokásos kilakoltatási tilalom november 15-ével életbe lépett.
A kilakoltatási és kikapcsolási moratóriumok fonton védelmet adnak azoknak az embereknek, akik nehéz anyagi körülményeik miatt nem tudják rezsi- és lakhatási költségeiket időben kifizetni. Ami így a járvány miatti gazdasági visszaesés idején a szokásosnál is több embert érint. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az ilyen moratóriumok csak elodázzák a tartozásokat, azok terhein nem enyhítenek.
Ahogy arról egy korábbi részletes riportunkban, az Európai Bizottság adataira hivatkozva beszámoltunk, Magyarországon van közel 1 millió ember, aki az elmúlt évben anyagi okok miatt nem tudta időben befizetni a közüzemi számláit.
Van ugyanakkor 95 ezer olyan honfitársunk, akiken a kikapcsolási moratórium sem segít, ők a feltöltőkártyás villanyórával rendelkezők, akik előre fizetnek a megváltott árammennyiségért, és akik jellemzően a legszegényebb rétegekhez tartoznak. Mivel nekik előre kell fizetniük a fogyasztásért, így náluk nem eltolható tartozás keletkezik, simán csak leáll az áramszolgáltatásuk, ha nem fizetnek előre a fogyasztásért.
A cikkünkben megszólaló lakhatási szakértők és szolidáris közmű-hozzáférésen dolgozó civil szervezetek egyébként célzott támogatásokat tartanának célravezetőnek a rászoruló családok esetében. A legtöbben a rezsiutalvány rendszerének bevezetését tartanák célravezetőnek – ez egy olyan támogatás, amelyet a világ több térségében, például több amerikai nagyvárosban is bevezettek a koronavírus-járvány okozta nehézségek enyhítésére. Magyarországon is él ez az intézmény, itthon viszont csak a nyugdíjasokat támogatja ilyen módon a kormány.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) is rezsitámogatás bevezetését szorgalmazza azok számára, akiknek a járványban otthoni munkavégzésre kellene átállniuk. A MASZSZ egyébként a kormány korábbi ígéretét kéri számon, utóbbi ugyanis szeptemberre ígért egy home office törvényt, amely értelmében az otthoni munkavégzésért a munkavállaló rezsiátalányt kapna, mely a minimálbér tíz százaléka, azaz 16 100 forint, adómentesen. A beígért jogszabály azonban azóta sem került beterjesztésre és elfogadásra.
A közüzemi díjak vonalán a kormány eddig egyetlen konkrét engedményt tett az őszi veszélyhelyzet idejére: a digitális oktatásba kényszerülő középiskolás diákok és tanárok esetében elengedik az internetszámla árát.
