Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az elmúlt két napban nyolcezren menekültek a polgárháborúba süllyedő Etiópiából Szudánba

Az elmúlt két napban nyolcezer menekülő léphette át az etióp-szudáni határt az etióp kormány Tigráj régió ellen indított katonai offenzívája miatt, ami az elmúlt két hétben nem látszik csitulni, ami azzal fenyeget, hogy további százezreknek kell hasonlóan tenniük – írja a Guardian.

A kormány, és a tavaly Nobel-békedíjjal kitüntetett Abij Ahmed miniszterelnök azután indított offenzívát, hogy a szövetségi államot – és korábban az országot – irányító tigrinya TPLF fennhatósága alatt álló helyi hatóságokat egy katonai bázis megtámadásával, és hadiraktárak kifosztásával vádolta meg.

A helyi hatalombirtokosok természetesen tagadják a vádakat, és azt állítják, a miniszterelnök csak ürügyként találta ki őket, hogy katonai megszállást indíthasson a terület ellen, miközben felhívják a figyelmet – a szudáni hatóságokkal és nemzetközi megfigyelőkkel együtt – a népnek okozott szenvedésre.

„Folyamatosan egyre több ember érkezik, köztük a katonai események sebesültjei. A számok sebesen nőnek. Rengeteg a gyerek és a nő. Nagyon fáradtan és kimerülten érkeznek. Éhesek és szomjasak, miután jelentős távolságokat kellett rögös talajon sétálniuk”

– nyilatkozta Khalid Al-Szir, a kelet-szudáni Kasszala állam menekültügynökségének vezetője, aki szerint a hatóságok már most túlterheltek, miközben rohamosan romlik a helyzet. A harcokban a légierőt és tüzérségi egységeket is bevetnek mindkét oldalon, ami komoly véráldozattal jár.

Tigrájban leálltak a repülőterek, útblokádokat állítottak fel, és az ENSZ helyi humanitárius missziója szerint akadozik az alapvető áruellátás, nagyjából kétmillió ember került nagyon nehéz helyzetbe, és szenved élelmiszer- és üzemanyaghiánytól – de még a bankok is leálltak.

Abij miniszterelnök eközben arról tweetel, hogy a katonai akciók a terveknek megfelelően haladnak, és addig fognak tartani, míg le nem fegyverzik a helyi kormányt.

 

Eközben figyelmen kívül hagyja az ENSZ, külföldi országok és az Afrikai Unió felszólításait, hogy vessen gátat az erőszaknak. Ami egyhamar valószínűleg nem fog megtörténni, ugyanis a TPLF is jelentős katonai erő fölött rendelkezik, így az elkövetkezendő hetekben valószínűleg nem lesz megoldás.

Abij 2018-ban került hatalomra, és az addigi évtizedek súlyosan elnyomó rendszerei után egy darabig úgy tűnt, sikerül a társadalom széles rétegeinek érdekét szolgálva kormányoznia. Azonban az ország szűkös erőforrásai fölötti konfliktusok ismételten kiújulnak, a rendszerint etnikai színezetet kapó, és általában etnikai okokkal magyarázott feszültségek valós kiváltó okairól, és az országban működő hatalmi központok viszonyairól ezen elemzésünkben olvashattok bővebben.