Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hetvenhárom ember házát romboltatta le az izraeli hadsereg Palesztinában

Hetvenhárom ember, közöttük negyvenegy kiskorú gyermek maradt otthon nélkül a megszállt Ciszjordániában, miután az izraeli hadsereg minden különösebb figyelmeztetés nélkül hozzákezdett házaik szisztemikus lerombolásához. A Jordán folyó északi völgyében fekvő Kirbet Húmsza falu közelében a megszálló fegyveres erők által biztosított bulldózerek jelentek meg még november 3-án, és válogatás nélkül kezdtek lakóházak, ólak, melléképületek és a közeli napelemfarm lerombolásába, azt pedig a falubeliek és az izraeli kormánnyal kritikus, volt katonákból álló B’Tselem aktivistái videóra is vették.

A súlyos, civilek elleni izraeli atrocitás ellen tegnap az ENSZ különmegbízottja, ma pedig az EU Külügyi Bizottsága is élesen tiltakozott. Yvonne Helle, a világszervezet palesztinai emberi jogi megbízottja úgy fogalmazott a történésekkel kapcsolatban,

„Az érintett közösségek Ciszjordánia legsebezhetőbb, legszegényebb közösségei is egyben”, nem véletlen tehát, hogy Izrael velük szemben lépett fel most a legkeményebben.

Az uniós külügyi szolgálat arra emlékeztetett, hogy a hét folyamán Izrael több mint 70 épületet bontott le a Jordán folyó völgyében, köztük higiéniai létesítményeket és olyan lakóházakat, amelyek negyvenegy gyermeket nevelő tizenegy palesztin család otthonául szolgáltak.

A bontás olyan palesztin iskolákat is fenyeget a régióban – szám szerint 52-t -, amelyek működését az Európai Unió és több tagállama is társfinanszírozta.

Kirbet Húmsza azoknak a lerombolt településeknek a sorába tartozik, ahol az izraeli hadsereg területeken pásztorkodó, muszlim beduinok falvait pusztítják el a zsidó állam hadseregének a képviselői. Korábban a nem a palesztin területekhez, hanem a közvetlenül izraeli fennhatóság alá tartozó Negev-sivatagban semmiztek ilyen módon ki bedu közösségeket, akik azelőtt Izrael állam alakulása óta békében éltek környezetükkel.

A mostani, ciszjordániai akcióra Izrael részéről hivatalosan azért került sor, mert, mint a megszállt palesztin területek hozzávetőleg 70%-a, Kirbet Húmsza is az Izraeli Védelmi erők (Cahal) által az oslói egyezmény után kialakított „C hadműveleti zónák” egyike.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy – noha a Cahal ellenőrzése a Palesztin Hatóság egyéb területein is nagyon szoros – a C-zónákban a hadsereg saját érdekeire hivatkozva lényegében bármit megtehet.

Korábban a Hebrontól délre található, ugyancsak beduk által lakott Maszafer Jatta faluba az izraeliek még a mentőautókat sem engedték be, pedig átengedésükre a Negyedi Genfi Egyezmény is kötelezné az országot. A C-zónákban tulajdonképpen rendkívüli katonai kormányzás irányítja minden ember életét, az alapvető egészségügyi ellátás, avagy a tiszta víz biztosítása azonban nem tartozik az így biztosított feltételek közé.

A mostani intézkedések lényegének az izraeli kormányzat, védelmi minisztérium és vezérkar részéről az látszik, hogy minél előbb, minél több „C-hadműveleti zóna” muszlim, arab és beduin lakosságának életét ellehetetlenítsék, és vagy proaktív rombolásokkal, vagy passzív blokáddal arra kényszerítsék a generációk óta ott élőket, hogy hagyják el a területet, átengedve azt a jeruzsálemi kormány teljes ellenőrzésének.

A hivatalos magyarázat a rombolásra például most is az volt, hogy a házaknak és létesítményeknek „nincsen hivatalos, izraeli építési engedélyük”, ugyanakkor a „C-zónákra” beduk és palesztinok szinte sohasem tudnának érvényes építési engedélyt szerezni.

Erre hivatkozva azonban az izraeli, a ciszjordániai megszállt területek igazgató Polgári Adminisztráció hivatalos közleménye szerint a november 3-i rombolás során csupán „jogérvényesítő intézkedéseket hajtott végre” a hadsereg.

A független, aktivisták szerint összegyűjtott adatok szerint az évben eddig 700 különböző palesztin lakóépületet romboltak le az izraeliek a megszállt zónában ilyen módon.

(The Guardian, Middle East Monitor, MTI)