A tegnapi napon közölt riportot a 24.hu arról a több milliárdos állami beruházásról, amely a Fertő-Hansági Nemzeti Park területén valósulna meg. A Fertőrákos határában található strand és vízi telep ugyanis nem tartoznak a kifejezetten védett természetvédelmi területek közé, így a kormány  – fogalmazzunk úgy – igencsak ,,ambiciózus” tervvel állt elő a fejlesztésük érdekében.

A projekt jelen állás szerint magában foglalná többek között 880 parkolóhely kialakítását, a csónak- és vitorláskikötő jelentős bővítését, 16 teniszpályát, valamint további sportpályákat, illetve egy 100 szobás szállodát.

Változó tervek

A beruházás kivitelezésével az állami tulajdonú Magyar Turisztikai Ügynökséghez (MTÜ) tartozó Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-t bízták meg, élén a KDNP soproni alelnökével, Kárpáti Bélával. A terület fejlesztésének ötlete ugyanakkor nem új keletű: 2015-ben merült fel először, hogy a Fertő tó partját a Modern Városok Program keretében korszerűsítenék, illetve ugyanabban az évben el is fogadták Sopron város Integrált Fejlesztési tervét ennek kapcsán. Ekkor még egy 7,9 milliárd forintból megvalósuló,  kisebb léptékű, egy szezon alatt befejezhető és (ami talán a legfontosabb) a helyben élők véleményét tiszteletben tartó projektről volt szó, többségében uniós támogatásból.

Ezt követően a tervet még 2016-ban kiemelt kormányzati beruházássá minősítették, tavaly pedig a rendelkezésre álló forrásokat előbb 23, majd 32 milliárd forintra emelték (ekkor már kizárólag állami pénzből). A helyi lakosok azonban az elmúlt években vajmi keveset tudtak a projekttel kapcsolatos elképzelések alakulásáról: habár a beruházásnak idén el kell készülnie, eddig lényegében semmilyen munkálatra nem került sor. Ennek ellenére a strandot például csaknem két éve bezárták, a büféseket pedig elküldték.

A 24.hu azt írja, hogy a projekt megvalósulásának csúszását állítólag engedélyeztetési problémák okozták, amelyek miatt többször kellett módosítani a tendereket.

Az első komolyabb közbeszerzést végül nagyjából egy hónappal ezelőtt zárták le, a győztes a Mészáros és Mészáros Kft. lett.

Mészáros Lőrinc cége így 9,3 milliárd forintból kezd majd neki a kikötő építésének, emellett különböző tereprendezési munkákat és közművesítést végez majd a part területén. Ugyanakkor magának a strandnak a rendbe tételéről – hogy a fürdőzők ismét kijárhassanak a tóhoz vagy a büfések újra kinyithassanak -egyelőre nincs szó.

Fittyet hánynak a természeti és világörökségi értékekre

A Fertő tó partjára tervezett beruházással azonban további problémák is akadnak. A tervek körülbelül 52 hektárnyi terület átalakításáról szólnak, amely során 100 000 négyzetméternyi terület kerülne leburkolásra. Ez, illetve az új parkolóhelyek, a különböző sportkomplexumok, a kibővített kikötő és az új szálloda együttesen a környék jelentős megváltozásához vezetnek.

A kérdést tovább súlyosbítja, hogy Natura 2000-es besorolású, Ramsari területről van szó, amely ráadásul 2001 óta az UNESCO világörökségi védelme alatt álló kultúrtáj.

Egyértelmű tehát, hogy egy ilyen területen az olyan drasztikus változások, mint amilyenek a jelen beruházással járnának együtt, akár a teljes környező ökoszisztémát is felboríthatják.

A 24.hu emellett kitér a projekt fertőrákosiakat érintő aspektusaira is, amelyek közül az egyik legaggasztóbb, hogy a beruházás I. és II. ütemében a munkálatok során naponta várhatóan 300 tehergépkocsi halad majd át a településen. Tennék mindezt a település főutcáján, ahol az út mellett 100-150 éves házak állnak. Nem beszélve arról, hogy a különböző hatástanulmányok is beismerik azt, hogy az építési időszakban növekedni fog a zaj és a por, valamint a kipufogógáz következtében a levegőben lévő nitrogén-dioxid  szintje is meghaladja majd az egészségügyi határértéket.

Fontos továbbá megemlíteni azokat a tóparton elhelyezkedő cölöpházakat, amelyeket az UNESCO világörökségi kezelési tervében megőrzésre érdemes épített örökségként sorol fel. Ezekből a nádtetős nyaralókból összesen 21 épült még 1966-ban a Fertőre és a mai napig turisztikai látványosságnak számítanak. A jövőjük azonban már az elejétől kétséges volt, ugyanis a beruházás  szempontjából nem volt kivitelezhető az, hogy a cölöpházak is megmaradjanak és a szálloda is megépüljön.

Sorsukat ugyanakkor végleg megpecsételte, hogy 2017. június 28-án egy – sok helyi lakos szerint gyanús körülmények között kialakult – tűzben a 21 házból 10 teljesen leégett. Nem sokkal ezt követően pedig a projekthez kapcsolódó hatásbecslési dokumentációba a következő szöveg került:

,,A telepítési koncepció a tervezési területen az infrastruktúra és tájépítészeti környezet átfogó rekonstrukciójával összhangban a meglévő teljes épületállomány bontásával és újrastrukturálásával számol. (Az eredetileg megtartandónak tervezett cölöpházas üdülősor 2017-ben részben leégett.)”

Sokadik eset

A 24.hu cikkében felvázolt forgatókönyv közel sem lehet ismeretlen számunkra. Számos példát láthattunk már ugyanis arra, hogy

a jelenlegi magyar vezetés miképpen próbál a különböző szabályok kijátszásával, a helyi lakosok érdekeiről és az ottani természeti környezet védelméről tudomást sem véve megvalósítani olyan gigaberuházásokat, amelyek csak és kizárólag kormányközeli üzletemberek, oligarchák érdekeit szolgálják.

A Fertő tó partjára tervezett projekt tipikus esete annak, amikor az érintett terület lakóit a hatalom igyekszik meggyőzni arról, hogy a kérdéses beruházás az ő érdekeiket is szolgálja, hiszen a szálloda, az új kikötő vagy a különböző sportkomplexumok révén fellendülő turizmusból ők is profitálhatnak majd. A valóság ezzel szemben az, hogy mindennek az igazi győztese az állami pénzből megépülő szálloda tulajdonosa lesz, akinek a kilétét egyelőre még homály fedi. Tisztában vannak ezzel a fertőrákosi polgárok is, akik a 24.hu-nak úgy fogalmaztak, hogy

,,a luxusszálló vendégei nem Fertőrákosnak termelik majd a pénzt, hanem a szállodásnak”.

Ugyanis a projekt által teremtett munkahelyek, illetve az erősödő turizmus egyáltalán nincsenek arányban mindazokkal a negatív következményekkel, amelyek a helyi lakosok mindennapi életét nehezítik majd meg, illetve teszik kellemetlenebbé. Elég csupán az építkezések ideje alatt a Fertőrákoson áthaladó napi több száz tehergépkocsira és az általuk megnövelt zaj-, illetve légszennyezésre, a beruházást követően valószínűleg több mint kétszeresére növekvő autós forgalomra, vagy a tervezett szálloda által negatívan érintett környékbeli vendéglősökre, panziósokra gondolni. Azaz hiába gondolják úgy maguk a fertőrákosiak is, hogy szükség volna a szóban forgó terület korszerűsítésére és fejlesztésére, jelen formájában nem tudnak egyetérteni a beruházással.

Szintén sokadik példája a Fertő tó annak, hogy a kormány miképpen igyekszik kisajátítani klientúrája és a felsőbb osztályok számára azokat a vizeket és természeti kincseket, amelyek valójában mindannyiunkéi kellene, hogy legyenek. Különösen a Balaton és a Velencei-tó kapcsán láthattunk már, hogy hogyan tűnnek el folyamatosan a szabadstrandok vagy a kempingek, s miképpen válik tavaink élvezete a tömegek helyett egyre inkább az elit kiváltságává. A tatai Öreg-tó esete pedig arra szolgál remek példaként, hogy a hatalom bármilyen környezetvédelmi szempontot, hatásbecslést vagy szakmai állásfoglalást hajlandó figyelmen kívül hagyni, ha a Fertő tó partjára is tervezett beruházáshoz hasonló projektekről van szó.

Fokozódó ellenállás

Bizakodásra adhat okot ugyanakkor az, hogy a közelmúltban egyre gyakrabban tapasztalhatunk erősödő lokális ellenállást a helyi lakosok és civil szervezetek részéről a kormány és hozzá közel álló oligarchák környezetkárosító, vagy a helybélieket hátrányosan érintő projektjeivel szemben. (Ezeket a küzdelmeket az elmúlt hónapok folyamán a Mércén is fokozott figyelemmel követtük, az eddig sikerre vitt ügyekről itt olvashattok egy összefoglalót.)

Mindez a Fertő tó esetében sincs másképpen.

Miután egyértelművé vált, hogy a beruházásról szóló 2015-ös tervek alapjaikban változtak meg, tavaly tavasszal megalakult a Fertő tó barátai civil mozgalom, amely ausztriai testvérszervezetével közösen igyekszik megakadályozni azt, hogy a túlméretezett beruházás megvalósuljon.

Ennek érdekében még augusztus végén közösen demonstráltak magyar és osztrák civilek, valamint környezetvédők a tervezett komplexum ellen. Emellett a Fertő tó barátai szeptember elején petíciót is indított, amellyel többek közt azt szeretnék elérni, hogy a projekt célkitűzései között szerepeljen a mindenki számára hozzáférhető, kulturált (részben szabad) strand kialakítása, a tervezett szálloda megépítése helyett a cölöpházak helyreállítása, ésszerű méretű kikötő és parkoló létesítése, tájba illeszkedő kiszolgáló létesítmények építése és a már meglévő építmények ésszerű megtartása, valamint kulturált kutyás strand létesítése.

A küzdelem tehát javában zajlik a Fertő tóért, és ugyan eddig semmi jel nem utal még arra, hogy az állam visszatáncolna a tervezett beruházástól, mégis bizalomra adhat okot például az a fejlemény, hogy csaknem egy hónappal ezelőtt 73 országos és helyi civil szerveződés, mozgalom fogott össze annak érdekében, hogy a kormány határozottan és következetesen tartsa be a hazánk természeti értékeinek védelmével kapcsolatos környezetvédelmi előírásokat.