Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Google évente a négyes metró árának többszörösét fizeti az Apple-nek, hogy telefonjai alapértelmezett keresőmotorja legyen

Szemléletes példáját nyújtja a nagy techcégek egy-egy területen szerzett dominanciájának az Apple és a Google közötti, immár másfél évtizedes megállapodás, ami rávilágít arra is, miért különösen fontos az utóbbi ellen indított trösztellenes eljárás, amiről mi is beszámoltunk.

A New York Times riportja bemutatja, hogyan jár jól mindkét, más területeken ádázul versengő cég a keresőmotor használatáról kötött megállapodásokkal, és miért érheti meg a Google-nek, hogy számítások szerint évente 8-12 milliárd dollárral pénzeli vetélytársát.

10 milliárd dollár egyébként nagyjából 3 079 milliárd forint. A budapesti négyes metró első, jelenleg működő szakaszának építési költségét 2012-ben 452 milliárd forintra taksálták, ez alapján az összegből valószínűleg kijönne például az elmúlt években felmerült összes budapesti metrófejlesztés is, évente.)

A lap szerint az együttműködés még 2005-ben kezdődött, mikor az Apple és a Google megállapodást kötöttek arról, hogy a Safari böngészőben a már akkor is kiemelkedően népszerű keresőmotor lesz az alapértelmezett beállítás: ezzel a Google rengeteg felhasználót nyert, míg az Apple egy olyan lépést hozott meg, amire felhasználói egyébként is vágytak.

Ez az együttműködés folytatódott 2007-ben is, mikor az Apple bemutatta az első iPhone-t, ami gyakorlatilag az első sikeres okostelefon lett, és a maga szegmensében úttörő volt (ha nem számítjuk ide a ma már viccesen nehézkesnek ható, számtalan billentyűvel operáló, látható piaci részesedést szerezni soha nem tudó korábbi típusokat).

Olyannyira szoros volt az összefonódás, hogy az Apple egykori legendás vezetője, Steve Jobs, meghívta Eric Schmidt-et a cég akkori vezérigazgatóját az új termék bemutatójára, aki azzal viccelődött, hogy

„ha valahogy összeolvasztanánk a két céget, hívhatnánk csak AppleGoo-nak […] de gyakorlatilag konkrét összeolvadás nélkül is össze tudsz olvadni”.

Schmidt egyébként ekkoriban ott ült az Apple igazgatótanácsában is, vagyis személyi szinten sem volt egymástól különösen messze a két cég.

Az persze némiképp rontott a cégek közötti kapcsolaton, hogy a Google is megjelent saját okostelefonos platformjával, az Androiddal – Jobs ki is jelentette, hogy el fogja pusztítani a platformot – aminek egyik folyománya az lett, hogy az Apple digitális asszisztense, Siri a microsoftos Bing keresőmotorral igyekezett megtalálni az információkat, amire a felhasználó kíváncsi.

Mindazonáltal a Google továbbra is ott maradt az Apple termékeken – úgy telefonokon, mint számítógépeken, miután mindkettő számára túlságosan értékes partner volt üzletileg a másik, ugyanakkor megegyeztek, hogy a megállapodásukat időről időre újratárgyalják. Mire pedig 2017-ben újratárgyalták a két cég közötti együttműködés feltételeit, mindkét cég úgy látta, a keresőmotoros területen szélesebb körű együttműködésre van szükség a lehető legnagyobb profit eléréséhez – így Siri dobta a Binget, és azóta a Google motorja segít a legrelevánsabb keresési eredmények előbányászásában.

Amivel a Google rengeteg, addig a Microsoftot gazdagító információhoz fért hozzá egy csapásra, miközben az Apple szolgáltatásokból származó bevételei hatalmasat nőttek.

Ezt egyik cég sem ismerte el nyilvánosan – mármint, hogy a Google fizeti az Apple-t, hogy a keresőmotorját használja – ugyanakkor azt sem szabad elfeledni, hogy az Apple nem csupán a megállapodásokban szereplő pénzösszegek miatt használja a Google-t, hanem azért, mert a legnagyobb keresőmotorként irgalmatlan mennyiségű adattal dolgozik, így sokkal pontosabb találatokat tud adni, mint konkurensei.

Az Apple-lel folytatott együttműködés pedig csak erősíti ezt a tendenciát: az Egyesült államokban a keresések csaknem fele Apple termékekről érkezik, ami hatalmas adatmennyiséget jelent a Google-nek, ami miatt tovább tökéletesítheti algoritmusát, egyszersmind sokkal több emberre tudja targetálni reklámjait – amik így úgyszintén pontosabbak lehetnek, kialakítva egy ördögi kört.

A Google keresőmotorjának iPhone-okon való alapértelmezett beállításának jelentőségére az is rávilágít, hogy a két cég értéke együttesen meghaladja a három billió dollárt.

Viszont épp amiatt, hogy a Google forgalmának csaknem fele az Apple termékeiről érkezik, annak lehetősége hogy a trösztellenes eljárás miatt megcsappan ez a forgalom, vészhelyzeti készültséget idézett elő a cégnél, amit a NYT-nak névtelenül nyilatkozó Google-ös vezető „rémisztőként” írt le.

Noha a Google-től bezsebelt évi 8-12 milliárd dollár nagyjából megfelel az Apple éves profitjának a 14-21 százalékának, és valószínűleg nem egykönnyen mondana le róla a cég, az Apple-nek épp a nagy vetélytárs eszközeiről érkező számtalan keresés miatt még jobban fájna az együttműködés megszűnése. Arról nem is beszélve, hogy ez arra ösztönözhetné az Apple-t, hogy fejlesszen saját keresőmotort – amit alapbeállításként valószínűleg a felhasználók jelentős része használna is, ilyen esetben pedig a cég meg is nehezíthetné a Google kereső elérését telefonjain.

Amennyiben az igazságügyi minisztérium eljárása a Google feldarabolásával fog végződni – ami, ahogy írtuk, még nagyon hosszú folyamat lesz, ha egyáltalán sikerül – annak kétségkívül hatása lesz a két szilícium-völgyi óriás viszonyához hasonló kapcsolatokra is, miután az együttműködés a hivatal szerint különösen látványos példája annak, hogy az óriások hogyan fojtják meg a kisebb cégeket.