Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Google feldarabolásával is járhat a napokban indított antitröszt eljárás

Kevés olyan ügy van az Egyesült Államokban – főleg így két héttel az elnökválasztások előtt -, amelyben trumpiták, liberálisok és baloldaliak is egyet tudnak érteni, márpedig épp ez történik annak az antitröszt pernek az esetén, amelyet két napja nyújtott be az USA igazságügyi minisztériuma, amely az amerikai jogrendben a főügyészség hatásköreit is ellátja.

Az amerikai baloldal egyik vezető alakja, Elizabeth Warren szenátor, aki rendre William Barr igazságügyi miniszter lemondását követeli, most üdvözölte, hogy a tárca hadat üzent a Google „manipulatív” és „törvénytelen” gyakorlatainak.

A Google globálisan az internetes keresések 92 százalékát bonyolítja el, piaci részesedése ebben a szegmensben az USA-ban is 90 százalék körül mozog. Az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a Google ezt a szinte teljes monopolhelyzetét használja illegálisan arra, hogy ellehetetlenítse a szabad versenyt. A benyújtott periratok szerint a nagyvállalat más techcégeknek fizet azért, hogy keresőalkalmazását részesítsék előnyben készülékeiken, platformjaikon és hálózataikon. A kormányzat szerint a Google ezzel megsérti azt az antitröszt jogszabályt, amely tiltja a piaci monopolizáció irányába tett lépéseket.

A cég úgy érvel, ezekben a gyakorlatokban semmi különleges nincs, minden cég így próbálja népszerűsíteni saját termékeit. Viszont Barrék jogi érvelése itt válik igazán érdekessé, ugyanis azt állítják, hogy a más cégekkel kötött szerződések által a Google nem csupán népszerűsíti a keresőmotorját, hanem fenntart egy olyan helyzetet, amelyben versenytársainak alapból semmilyen esélyük nincs megjelenni a piacon.

A keresőmotor hatékonysága ugyanis a méretében rejlik: minél többen használják, annál több adattal rendelkezik, ez pedig folyamatosan emelkedő reklámbevételeket eredményez, amely pénzt aztán arra fordít a cég, hogy minden áron fenntartsa a méretét. Ilyen körülmények között pedig nem tudnak kialakulni a tisztességes verseny feltételei.

Az amerikai antitröszt perek sikerességéhez nem csupán a monopólium meglétének tényét kell bizonyítani a bíróságon, hanem azt is, hogy a fogyasztókat valamilyen kár éri. Általában úgy szoktak érvelni a hatóságok, hogy a monopólium esetében magasabbak a fogyasztói árak, ez pedig az a kár, amit a fogyasztók elszenvednek. A Google (vagy épp a Facebook) esetében ez az érv azonban nem áll meg a lábán, hiszen a központi szolgáltatás ingyenesen érhető el.

Az igazságügyi minisztérium így azzal érvel, hogy a Google rosszul kezeli a felhasználói személyes adatait, és mivel akadályozza a versenytársak megjelenését, a felhasználók rendelkezésére nem állhat olyan alternatíva, amely erősebb adatvédelmi elveket érvényesít. És itt keletkezik kár a felhasználókra nézve.

A kormányzati beadvány eddig terjed ki, bár a demokrata többségű képviselőház épp nemrégiben zárt le egy egész éven át zajló vizsgálatot, amely a Google és más techóriások (Facebook, Apple, Amazon) is ennél kiterjedtebb trösztépítési gyakorlatokat is kiemel.

A szövetségi igazságügyi minisztérium mostani kezdeményezéshez 11 állami főügyész is csatlakozott, és ezek ugyan mind republikánusok, több demokrata vezetésű állam is jelezte, saját nyomozásaik lezárása után ők is csatlakoznának a felperesekhez. Így nem kizárt, hogy a jövőben plusz tényállások és érvek is megjelennek még a perben.

Szakértők szerint egyébként arra lehet számtani, hogy egy esetleges szövetségi kormányváltás után a Joe Biden vezette adminisztráció sem hátrálna ki a per mögül, a techóriások megregulázása ugyanis legelőször a Demokrata Párton belül merült fel, a republikánusok csak később kezdték el a problémát tematizálni.

A per várhatóan több éven keresztül fog zajlani, és akár azzal is zárulhat, hogy a bíróság elrendeli a Google feldarabolását, például a keresőmotor, a hirdetési ügynökség és a mobiltelefonos operációs rendszer külön cégekbe szervezését. A bíróságnak arra is lenne lehetősége, hogy kikényszerítse, a feldarabolt utódcégek eltérő tulajdonos kezébe kerüljenek.

Nehéz túlhangsúlyozni ennek az eljárásnak a jelentőségét, az egész világ árgus szemekkel figyeli a fejleményeket. A téma az EU szempontjából még relevánsabb, hiszen az uniós hatóságok már többször megpróbálkoztak a Google felelősségre vonásával, ám eddig kicsúszott a kezük közül. Sőt Brüsszelben elterjedt a vélekedés, hogy ez egy olyan küzdelem, amelyet az amerikai kormányzatnak kellene megvívnia, amelynek sokkal komolyan eszközei vannak erre, mint az EU-nak.

Mindenesetre az Európai Bizottság az elmúlt években már háromszor is bírságot szabott ki a Google-re, összesen 8,25 millió euró értékben. A Bizottság kifogásolta például, hogy a cég illegális módon biztosította, hogy az androidos készülékeken a Google keresője legyen első helyen; hogy illegális módon preferálta saját ár-összehasonlító szolgáltatását más hasonló weboldalakkal szemben; illetve, hogy olyan szerződéseket kötött más cégekkel, amelyek révén utóbbiak visszautasították rivális keresőmotorok hirdetéseinek elhelyezését saját felületeiken.

A Bizottság rendelkezésére álló eszközök korlátoltságát azonban jól demonstrálja a tény, miszerint 2017 óta, amióta az eljárások elindultak, a Google keresőpiaci részesedése nem csökkent, sőt 91 százalékról 93 százalékra nőtt.

A most elindított per kapcsán egyébként sokaknak eszébe jutott az amerikai kormányzat Microsoft elleni, 1998-as antitröszt pere is. Ekkor a vád az volt, hogy az operációs rendszerek piacán meglévő domináns pozícióját a cég arra használta, hogy az Internet Explorer nevű böngészőjének riválisait ellehetetlenítse. A Microsoft elsőfokon elveszítette a pert, ám másodfokon neki kedvezett a szerencse, és végül peren kívül megegyezett az igazságügyi minisztériummal.

A cég ezzel elkerülte a feldarabolást, ugyanakkor nyilvánosságra kellett hoznia azokat az adatokat, amelyek lehetővé tették, hogy más böngészőprogramok is ugyanolyan jól illeszkedhessenek a Windows operációs rendszerbe, mint az Internet Explorer. Ennek hatására utóbbi végül elveszítette domináns pozícióját, például épp a Google Chrome-mal szemben.

Az EU is folytatott hasonló eljárást a Microsoft ellen, ott Windows saját videólejátszó programja körül alakult ki vita. A végeredmény itt is az lett, hogy a Microsoftnak meg kellett nyitnia operációs rendszerét más videólejátszó programok integrálhatósága előtt.

(via Vox, DW, Politico)

Címlapkép: Flickr / Niharb