Megélhetési krízis, romló egészségügyi ellátás és környezetvédelem. Ezek a kérdések foglalkoztatják a magyar lakosságot, derült ki a Policy Solutions 2020-as felméréséből. A tanulmány első sorban a zöld baloldali politika magyarországi lehetőségeivel foglalkozik, de helyet kap benne a járvány okozta nehézségek problématérképe, a kormány és az ellenzék hitelességének kérdése, és az identitáspolitika is szóba kerül.

Magyar az, akinek fáj a megélhetés

A szerdán megjelent kutatás a Závecz Research segítségével összesen 1000 fős reprezentatív mintavételből próbálta felmérni a társadalom támogatását élvező közpolitikákat és az ország legfőbb problémáit. A kutatás elsősorban a zöld és baloldali alternatívák támogatottságára fókuszált.

Mint ahogy arra számítani lehetett, a koronavírus okozta gazdasági bizonytalanság a megkérdezettek által adott válaszokban is visszatükröződik. A tanulmány részben egy problématérképre alapul: a válaszadóknak egy megadott listából kellett kiválasztani azt a három témát, melyet Magyarországon a legsúlyosabb problémának tartanak.

A megkérdezettek közel felénél, 49%-uknál szerepelt a három hely valamelyikén az egészségügyi ellátás alacsony színvonala. Ezt párthovatartozástól függetlenül minden 5. ember a legsúlyosabb problémának tartja.

Másodikként az alacsony fizetések kérdése áll 44%-kal, amit a megélhetési költségek követnek 43%-os említéssel. A 2019-es felmérésben ez utóbbi csak a hatodik helyen szerepelt, azonban a járványhelyzet okozta gazdasági válságban kritikussá nőtt a probléma. A legnagyobb arányban első helyre került téma a társadalmi olló kinyílása volt. A megkérdezettek 21%-a ítélte legsúlyosabb problémának a gazdagok és a szegények közötti növekvő szakadékot. Az alacsony nyugdíjakat többnyire az idős korosztály jelölte meg, a fiataloknál pedig az alacsony fizetéseket tartják a legtöbben problémának.

Utolsó helyen a demokrácia minősége, a migráció és végül a klímaválság kapott helyet, egyenként kevesebb mint 10%-os említéssel. A  posztmateriális igények háttérbe szorulása a válsághelyzetre tekintettel nem meglepő, az emberek most a saját környezetüket érintő, közvetlen problémákkal foglalkoznak. Az alacsony fizetésekre, a szociális ellátás hiányosságaira, a megélhetési nehézségekre és az egyre erősödő társadalmi ellentétekre azonban a baloldali szakpolitikák adhatnak választ, a Policy Solutions felméréséből pedig kiderül: ezeknek társadalmi támogatottsága is van.

Zöld alternatívák 

A környezetvédelmi szakpolitikák társadalmi támogatottsága magas. Itt is inkább az állami szabályozás élvez prioritást, a felelős fogyasztói attitűdök szintén többségben vannak, de a kutatásból látszik, hogy a magyar emberek sokszor nem engedhetik meg maguknak a költségesebb, környezetkímélő termékekre való átállást.

A felmérés szerint a megkérdezetettek 92%-a támogatja a megújuló energiaforrásokra való átállást, 94% az energiahatékony épületfelújításokat, 89%-uk pedig magasabban adóztatná a környezetszennyező cégeket.

A mérsékeltebb, de még mindig magas népszerűségnek örvendő javaslatot, mely szerint a szennyező autókat tiltsák ki a forgalomból, a válaszadók 70%-a támogatja, a környezetvédelmi repülőjegyadót szintén 70%, a karbonadó bevezetését pedig az emberek valamivel több mint fele.

A Policy Solutions annak is utána járt, hogy a magyarok mennyire lennének hajlandóak több pénzt kifizetni egy termékért, ha az biztosan környezetbarát módon lenne előállítva. A válaszadók csupán 35%-a lenne hajlandó magasabb összeget adni egy zöld termékért, 54% pedig nem vásárolná meg drágábban a környezetkímélő árut. A budapesti válaszadók nagyobb arányban választották a drágább, de környezetbarát alternatívát, mint a többi település lakói. Pártszimpátia alapján pedig a Momentum szavazók költenének a legnagyobb arányban a költségesebb zöld termékekre. A tanulmány kiemeli viszont, hogy pusztán vásárlási szokásaink megváltoztatása nem elegendő a klímakatasztrófa elkerüléséhez.

A kormányzat klímapolitikáját a megkérdezettek 47%-a nem találja kielégítőnek, azonban az elégedettek is közel ennyien (44%) vannak. Ebben a kérdésben már sokkal inkább megnyilvánul a politikai törésvonal: a paksi bővítés leállítása is az ellenzéki szavazóknál volt nagyon népszerű.

Habár a kormánypárti válaszadók többsége, 51% kiáll a Paks projekt mellett, a Fidesz–KDNP támogatóinak 40 százaléka leállítaná a kormány egyik legnagyobb állami beruházását.

A válaszadók abszolút többsége, azaz 57% egyetért a beruházás leállításával és csak 31% szerint kéne folytatni.

Fizessenek a gazdagok!

Nemcsak a zöld alternatívák, de a baloldali gazdaságpolitikák is népszerűek. Az elemzés szerint az emberek 82 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Ez a szemlélet a Fidesz-szavazóknál is 72 százalékos támogatottságot élvez.

A magyarok több mint háromnegyede, vagyis 78% támogatná a progresszív adórendszert, az óriásvagyonok megadóztatásában pedig 88%-os a társadalmi konszenzus. Az alapjövedelem bevezetését 73%-ban támogatnák a megkérdezettek. A legmagasabb arányban a Fidesz szavazók utasítják vissza ezt a szakpolitikát (32%), de még köztük is 63%-ban értenek egyet a bevezetésével. Az elmúlt évekhez képest hatalmasat ugrott annak az álláspontnak a támogatottsága, miszerint az államnak hosszabb ideig kellene munkanélküli segélyt biztosítania.

2018-ban 54%, 2020-ban a koronavírus járvány alatt pedig már 70% gondolja úgy, hogy nem elég a 3 hónapos munkanélküli segély.

A lakhatási támogatás kérdésében a válaszadók 63%-a limitálná az állami lakástámogatást azokra, akik önerőből nem tudnak saját lakást vásárolni. A jelenlegi szabályozást számos kritika érte, mert államilag támogatott lakástulajdonhoz csak a gazdagabb rétegek tudnak jutni.

A hitelesség kérdésében a magyarok az Orbán-kormányt leginkább a gazdasági fejlődés (40%) a lakáspolitika (36%) és a falusi életkörülmények javításában (36%) találják relatív megbízhatónak. Az ellenzék a korrupcióellenes küzdelemben (34%) a leghitelesebb a kormánypártokhoz képest, 11 százalékponttal megelőzve azt. A válaszadók emellett még az egészségügy kérdésében, a létminimum biztosításában és az egyenlőtlenségek csökkentésében is megbízhatóbbnak találták az ellenzéki alternatívát.

Összegezve az eredményeket, a Policy Solutions szerint a klímatudatos politika nagyon is népszerű, a társadalomnak pedig van igénye a baloldali alternatívákra.

Habár a klímaaktivizmus a járványhelyzet okozta válságban hátrébb került a politika napirendjén, a megélhetési nehézségek és az alacsony fizetések nagy figyelmet kaptak. Elmondható, hogy az Orbán-kormány gazdaságpolitikai legitimációja nem sérült az első hullám alatt. Ez az intézet szerint azért is lehetséges, mert a társadalom a vírust mint külső körülményt okolja a válságért, nem pedig a kormány annak kezelésére irányuló intézkedéseit. Figyelmeztetnek azonban, hogy a válságkezelés valódi tesztje a második hullám lesz. A kormánynak meg kell állnia a helyét, az ellenzéknek pedig lehetősége lesz egy új, szociálisan érzékeny alternatívát nyújtani a választóknak.