Nem ad érdemi megoldást a családon belül erőszak ellen a mai napon elfogadott törvénymódosítás, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be és amelyet a Parlament egyhangúan jóváhagyott, számolt be róla a Mércének a Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia.

Varga szerint a győri kettős gyilkosságot elkövető erőszakos apa ügyében a bíróság hibásan szabott ki túl enyhe büntetést, ezért akartak szigorítani a törvényen és ezért nevezték ki az idei évet az áldozatsegítés évének.

A „hozzátartozók sérelmére elkövetett súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak fokozottabb védelméről szóló törvény” újonnan elfogadott változata szerint innentől csak kellően alapos vizsgálat mellett, egyedi mérlegelés után engedhető meg a feltételes szabadságra bocsájtás.

Amennyiben pedig a bíróság elrendelte a feltételes szabadságra bocsájtást egy súlyos, személy elleni erőszakos bűncselekményben, akkor kötelező pártfogó felügyeletet is elrendelnie, valamint – technikai eszközzel történő ellenőrzés mellett – kötelező távoltartást is megállapítania az áldozatok védelme érdekében.

A hozzátartozók sérelmére elkövetett kevésbé súlyos, de személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén szintén kötelező pártfogó felügyeletet elrendelni, a távolságtartás indokolt esetben ellenőrizhető. A módosítás emellett a korábbinál szélesebb körben ír elő kötelező pszichiátriai gyógykezelést.

A Patent idén januárban már véleményezte a mai napon elfogadott javaslatot, a szervezet kritikai észrevételeiből Spronz Júlia szerint végül semmi sem került bele a törvénybe.

„A családon belül erőszakot, főleg ezeket a gyerekirtásokat arra használta fel az igazságügyi miniszter, hogy a feltételes szabadlábra bocsájtásnak a szabályait megszigoríthassa. Az egész rendelkezés egyáltalán semmilyen módon nem reflektál a hozzátartozók közötti erőszak témára, a címe nincsen szinkronban a tartalmával”

-jelezte a Patent jogásza.

Úgy véli, hogy ráadásul még súlyosabb esetekben is megteremti annak feltételeit, hogy kivételes ügyekben ugyanúgy feltételesen szabadságra bocsájthassák az elkövetőt, például rokoni kapcsolatban állók esetében.

Spronz szerint a kötelező pártfogó felügyelet és a távolságtartás magatartási szabályként elrendelése önmagában nem rossz ötlet, ám nem ér sok mindent, ha a szakemberek számára nincsen olyan, megfelelő képzés hozzárendelve, amely ismeri és bemutatja a nemzetközi jó gyakorlatokat, illetve emberi jogi szemléletű.

A kapcsolattartást, a felügyelt láthatást persze ezek mellett is kötelező biztosítani, ez viszont szintén lehetőséget ad az elkövetők számára, hogy folytassák a bántalmazást. A kapcsolattartást felügyelő személyzet ráadásul gyakran nincsen arra felkészülve, hogy egy erőszakosabb embert kezeljen.

A Patent jogásza szerint a kötelezően előírt pszichiátriai gyógykezelés sem jelent valódi megoldást, hiszen a bántalmazás nem egy pszichiátriai kórkép, hanem egy viselkedés, amelyet az elkövetők azzal szemben alkalmaznak, akikkel szemben azt érzik, hogy megtehetik.

„Ezeknek az embereknek nem pszichiátriai segítségre van szükségük, hanem kemény fellépésre, olyan állami üzenetre, amelynek a lényege az, hogy ezt nem érdemes csinálni.”

A nőjogok védelmével foglalkozó szervezet egyébként még a nyár folyamán arról számolt be: bár részt vesznek a kormány áldozatvédelmi (nőjogi és gyerekjogi) akcióprogramjának kidolgozásában, érdemi munkára nincsen lehetőségük.