A víz-, csatorna és fürdőtársaságnál dolgozó közel 40 ezer munkavállaló érdekeit képviselő Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ) nyílt levélben fordult a kormányhoz a járvány következtében kialakult kétségbeejtő helyzet miatt. A szakszervezet sürgős fellépést vár a döntéshozóktól annak érdekében, hogy a fürdők dolgozói ne kerüljenek utcára, és maga az ágazat ne szűnjön meg.

„Kétségbeejtő helyzetbe kerültek a hazai fürdők a covid-járvány miatt. A látogatottság több helyen szinte nullára esett szeptemberben és októberben, s emiatt a bevételek csökkenése is messze túl van már a nyár végi 40 %-on. Mivel a turisztikai célpontok többsége a termálfürdőkhöz kapcsolható, a fürdők csődje végig gyűrűzik a szállodákon, a szálláshelyeken, az éttermeken és sok más szolgáltatón is”

– áll a VKDSZ levelében. A szakszervezet szerint mintegy 18 ezer munkavállaló és családjaik megélhetését veszélyezteti a koronavírus-járvány.

A Magyar Fürdőszövetség is hasonló vészharangot kongatott múlt héten: Boros László Attila, a szövetség elnöke sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a járvány alatt legalább 50 százalékos bevételkiesést jelentett az ágazatnak a turisták elmaradása a fürdőkből. Boros állítása szerint emiatt

a fürdők országszerte közel 5000 dolgozó elbocsátására kényszerülnek 2021 márciusáig.

A VKDSZ szerint már meg is kezdődtek az elbocsátások, emellett pedig a jól képzett, idegen nyelveket beszélő dolgozók kivándorlása is felgyorsult. „Így a covid-járvány elvonulását követően sem lesz kivel újraindítani az ágazatot” – figyelmeztet a szakszervezet levele. Nem pusztán az egzisztenciális bizonytalanság jelent jelenleg súlyos terhet az ágazat dolgozói számára, hanem a „járvány okozta megbetegedéstől való félelem” is. A szakszervezet szerint „ezért is nem kerülhetnek utcára a fürdős szakemberek, nem nélkülözhetnek a fürdős családok!”

A VKDSZ azt is kiemeli, hogy a magyarországi ivóvíz és temálvízkincs „egyedülálló, páratlan értéket képvisel”, amely a hazai turizmus alapját adó nemzetgazdasági bevételt eredményez.

„Megszűnése, szétesése rövid és hosszú távon is súlyos károkat okoz a családoknak, és a hazai nemzetgazdaságnak.”

A levélben vázolt következmények elkerülése érdekében több kormányzati lépést sürget a VKDSZ. A szakszervezet szerint egyrészt újból be kellene vezeti a tavasszal alkalmazott bértámogatási megoldásokat, a járvány által súlyosan érintett munkáltatók számára legalább 50%-os állami támogatást kellene biztosítani a munkabérek kifizetésében. Másrészt a munkabéreket terhelő munkáltatói és munkavállalói terheket teljesen vagy részben el kellene engedni. Harmadrészt likviditási alapot kellene létrehozni a kieső bevételek ellentételezésére, végezetül pedig egyéb költségcsökkentő intézkedéseket kellene bevezetni, például ÁFA-csökkentést és a hiteltörlesztések felfüggesztését.

A VKDSZ a levelet azzal zárja, hogy teljes mértékben egyetért és támogatja a Magyar Fürdőszövetség Covid Munkahelyvédelmi akciótervében foglaltakat, melyben a szövetség 35 milliárd forintos vissza nem térítendő likviditási alap létrehozását javasol az ágazat számára, ami az eddig kiesett bevételeket és részben a jövőbeni kieséseket is pótolná, illetve segítene megtartani a munkahelyeket.

A Fürdőszövetség szerint az ágazat országosan 18 ezer munkavállalót foglalkoztat és 95-100 milliárdos forgalmat generál, ennek révén az államháztartásba évente 28,3 milliárd forint, az áfából pedig további 15 milliárd forint folyik be. Így szerintük a kért 35 milliárdos likviditási alap arányosnak tekinthető.