Árverés alá került a balatonboglári Sellő kemping, ezzel újabb állami balatoni ingatlan kerülhet magánkézbe – írja az mfor.

A kemping áruba bocsátása korántsem egyedi eset a közelmúltra visszatekintve:  ugyancsak az mfor írt arról enmrég, hogy a balatonszemesi Hattyú kemping  szintén eladósorba került. Egyébként mindkét kemping kikiáltási ára egymilliárd forintra rúg.

A portál azt is megjegyzi, az eladás után nem lesz kötelező megtartani a kempingfunkciót, egy vélhetően építkezés kezdődhet rajta.

Ugyanebbe a sormintába illeszkedik – mint ahogyan arról a Mércén is beszámoltunk – az is, hogy az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) eladja a balatoni vitorláskikötők üzemeltetési jogát, valamint szintén a koronavírus-járványra hivatkozva úgy döntött a társaság, hogy végleg eladja több balatoni ingatlanát. Az Mfor megjegyzi, hogy az állam 2019-ben került a Bahart tulajdonosai közé, majd 2019 augusztusában egy 6,6 milliárd forintos tőkeemeléssel elérte, hogy többségbe kerüljön, és így a tóparti tulajdonos önkormányzatoknak nem maradt ráhatása a társaság működésére.

Szeptember végén Csopak független polgármestere kérte civilek segítségét az ottani Bahart-kikötő megmentésében:a területet elárverezésével ugyanis, könnyen lehet, hogy újabb magánberuházás kezdődhet el ott, elvágva a helyieket a partszakasztól. A polgármester akkor arról is beszámolt: már most tudják, hogy sok befektetői csoport szeretné megvenni a területet.

A múlt héten, hetvenhárom országos és helyi civil szerveződés, mozgalom adott ki közös nyilatkozatot  amelyben arra hívják fel a kormányt, határozottan és következetesen tartsa be a környezetvédelmi előírásokat és szabályokat Magyarország összes, védett tavánál, tópartjánál. Az utóbbi hónapokban a Balaton, a Velencei-tó, a tatai Öreg-tó és a Fertő-tó a Duna körüli, immár elviselhetetlen mértéket öltő, gyakran kormányzati hátszéllel megvalósuló magán építkezési beruházások és mindenféle más beavatkozás kapcsán a nyilatkozat leszögezi, Magyarországon az Alaptörvény védi és garantálja a tájvédelmi körzetek, a Natura 2000 védettség és a vízi madárvilágot is óvó Ramsari egyezmény kritériumait, amelyeket a mindenkori kormánynak ezért jogszerű kötelessége betartani és betartatni.

Az aláírók között az Extinction Rebellion Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a magyar WWF, a Védegylet, az Ökotárs, az aHang platform alapítványa, a Ligetvédők, a Civil Kollégium Alapítvány, az Összefogás a Balatonért, a Stop Avalon Tata! és az Összefogás a Velencei-tóért Facebook-csoportok, a budapesti StadiOFF csoport, a csopaki Nők a Balatonért, a pécsi Zöld Kör és a miskolci Zöld Kapcsolat is megtalálható.