Összesen 30 milliárd forint előre zárolt ráfordítást kell visszavágni ahhoz, hogy Budapest megelőzze a súlyos csődhelyzetet, az alapszolgáltatások zavartalan fenntartását és a fővárosi munkahelyek megőrzését el lehessen érni. Erről beszélt a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács mai ülése előtt tartott expozéjában Karácsony Gergely főpolgármester.

A városvezető az általa létrehozott, háromoldalú egyeztető fórumon először azt ecsetelte, az iparűzési adó jövő évre várható, lényeges visszaesése, a kormány által a fővárosra is kiszabott, koronaválság nyomán bevezetett szolidaritási adó miatt súlyos, nagyjából 69 milliárd forintos hiányt kell a működési költségben. Ez 2020-as bérszínvonalra korrigálva 50%-os kiesést jelentene 2019-hez képest.

„Megtettük azt, amit meg lehetett tenni azért, hogy fenntartsuk a költségvetési egyensúlyt”

-fogalmazott Karácsony, ugyanakkor megjegyezte, mostanra „látják a számokat”, és a BKK, valamint az iparűzési adóbevétel figyelembe vételével kell vágást is eszközölni, ugyanakkor hozzá kell nyúlniuk Budapest Európai Fejlesztési Banknál fennálló hitelkeretéhez is, 29 milliárdnyi, későbbi önerő-garanciát és tartalékot vonnak most be a működési költségekbe.

Karácsony ennek nyomán egyrészt bejelentette, 30 milliárdos, nem létfontosságú beruházást, fejlesztést kell már így is visszavágniuk, de ahhoz, hogy a súlyos válsághelyzetet a fővárosi önkormányzat elkerülje, drasztikus lépésekre van szükség. Kiemelte, döntéseik a „társadalmi igazságosság követelményeinek” megfelelnek, és a koronaválság utáni újraindulást segítő Restart Budapest program keretében vezetnék be.

A főpolgármester hangsúlyozta, ma szerinte már elemzői konszenzus, hogy a talpra állás a március óta tartó vírushelyzet után a vártnál jóval lassabb lesz, a turizmus, vendéglátás területén pedig különösen lassú, szűk esztendőkről lesz most szó, amelyben a fővárosi közszolgáltatásban dolgozók munkahelyeinek megőrzése lesz az egyik fő prioritásuk.

Hangsúlyozta Karácsony, a szolidaritási alapból a kormánytól Budapest 20 milliárd forintot kap, ebből azonban hozzájárulásként 26 milliárdot kell visszafizetnie a fővárosnak az államkasszába, így ez nem is bevétel, hanem kiadás, Karácsony szerint ezzel az adóval ők is „nettó befizetővé” váltak az állam felé.

Éppen a súlyos, várost érintő válság elkerülése érdekében ezért az október 15-én esedékes, következő Fővárosi Közfejlesztések Tanács-ülésen javasolni fogja azt is a kormánynak, tárgyalják újra a Budapest által befizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét.

Mindent egybevetve a főpolgármester leszögezte, azok a budapesti székhelyű nagyvállalatok, amelyeknek éves adóalapja eléri vagy meghaladja az ötmilliárd forintos adóalapot, úgynevezett IPA Plusz adót kellene fizetnie, tehát a 2%-os, eddigi adóhoz nekik 0.5% további adót kellene a főpolgármester javaslata alapján.

Az „újraindítási adó” javaslatának elfogadásához azonban a fővárosnak meg kellene nyernie a kormányzat és a cégvezetők támogatását is. Hangsúlyozta, az IPA Plusz csak olyan szektorokban működő cégekre vonatkozva, amelyeket „nem viselt meg súlyosan a válság.”

„Abban az időben, amikor szó szerint, minden drámai túlzás nélkül az életünkért küzdünk,” erre mindenképpen szükség mutatkozik, közölte még Karácsony.

Ezen kívül Karácsony bejelentette, a jövő évben „már nem lát lehetőséget” arra, hogy a fővárosi cégeknél béremelésre kerüljön sor, elbocsátások viszont, a fővárosi gyógyfürdők kivételével – ahol 10%-nál kisebb csoportos leépítésre került sor – továbbra sem terveznek sehol elbocsátásokat, azok a cégek, amelyek veszteséget termelnek „közpénzből kell, hogy pótlást kapjanak.”

A Tanácson tett, rövid előadását úgy zárta, inkább „beleáll a földbe a Fővárosi Önkormányzat”, mint hogy elbocsátásokba kezdjen.

A főpolgármester már a szolidaritási hozzájárulás április kiszabása óta rendszeresen jelzi, az adó súlyosan érinti a válság közepén Budapest költségvetését, azt mindenképpen újra kellene tárgyalni. Vele szemben Fürjes Balázs, a Budapestért felelős államtitkár az Indexnek adott interjújában hétfőn röviden reagált csak a főváros kormányzati ellehetetlenítését érintő, új vádakra, amikor annyit mondott:

„Budapest gazdasági helyzete stabil, és 135 milliárd forint megtakarítása van értékpapírokban. Sok önkormányzat szívesen cserélne a fővárossal.”

Karácsony azonban most is hangsúlyozta, a Városháza szerint világos, hogy ha ezekhez az értékpapírokhoz most hozzányúlnak, és eladják őket, 2022-ig garantáltan csődbe menne a főváros.