Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A magyar kormány Grúziában huzogatja Oroszország bajszát

A kormany.hu-n, vagyis a magyar kormány egyik hivatalos kommunikációs csatornáján megjelent közlemény szerint Magyarország támogatja Grúzia euro-atlanti integrációját, és az ország NATO-val, valamint a visegrádi országokkal folytatott együttműködését.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter tbiliszi látogatása alkalmával kiemelte, hogy „hazánk kiáll Georgia területi integritása és szuverenitása mellett”, ami abból a szempontból érdekes, hogy Grúzia (Georgia) és a szomszédos Oroszország között komoly nézeteltérések vannak az ország területi kérdéseit illetően.

A legtöbb értelmezés szerint minimum vitatott Dél-Oszétia és Abházia helyzete, melyeket Grúzia kormánya az ország részének tekint – Benkő gyakorlatilag ezt most el is ismerte – azonban státuszuk valójában inkább hasonlít az egykor Ukrajna részét képező Donyeckére.

A nemzetközi közösség legtöbb országa által el nem ismert államok (vagy más nézetek szerint szakadár területek) a Szovjetunió felbomlása után váltak ki Grúziából, a 2008-as grúz-orosz háború óta pedig jelentős orosz katonai és diplomáciai segítségben részesülnek, és azóta is egyfajta orosz dominanciájú pufferzónaként működnek a két ország között, az abház hadsereg felfegyverzéséről tavaly döntött Oroszország, ami Grúzia felé volt egyértelmű üzenet.

A volt szovjet tagköztársaság és Oroszország között a szakadárnak tekintett államok miatt is folyamatos a hol alacsonyabb, hol magasabb hőfokú súrlódás, aminek elsősorban a Nicaragua, Venezuela, néhány csendes-óceáni szigetország és Oroszország mellett egyéb el nem ismert országok által elismert Dél-Oszétia és Abházia lakossága látja kárát.

A területek leginkább Oroszország szatellitállamaiként működnek jelentős katonai és gazdasági függésben, miközben a mindenkori grúz kormányzat a SZU felbomlása óta tartó három évtizedben soha nem adta fel a területekre formált igényét.

A Kaukázusban az Európai Unió elsősorban Grúzia területén igyekszik megvetni a lábát: az ország jelentős uniós gazdasági támogatásokban részesült az elmúlt több mint egy évtizedben, és diplomáciai szempontból is szoros szálak fűzik az euro-atlanti térséghez, beleértve a katonai együttműködést is.Noha az ország geopolitikai helyzete és nemzetközi szerződések a tagságot nem teszik lehetővé, Grúzia szorosan együttműködik a NATO-val is (amit a magyar honvédelmi miniszter látogatása is nyomatékosít).

A kaukázusi országok – ahogy a térség történelme során nem egyszer előfordult – napjainkban is különböző nagyhatalmak érdekszféráiba tartoznak: míg Grúziát az EU támogatja hogy képviselje érdekeit a régióban, Azerbajdzsán az Egyesült Államok és Izrael fontos helyi szövetségese, míg Örményország biztonságát Oroszországgal fennálló szoros szövetsége biztosítja. Így ugyanis az évek óta Örményország felőrlésére törekvő azeri vezetés nem kockáztatja, hogy nyílt háborúba keveredjen nyugati szomszédjával.

A látogatás, valamint hangvétele illeszkedik a tendenciába, miszerint Magyarország a nemzetközi politikai térben igyekszik lazítani orosz kapcsolatain, és hangsúlyozni nyugati, a NATO-tagság miatt is elvárt euro-atlanti elköteleződését.