Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Oktatói Hálózat: az ITM alkotmányellenesen nyúlt bele az alapkutatási pályázatok elbírálásába

Hetek óta háborog a magyar tudományos élet amiatt, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), illetve az égisze alatt működő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elfogadhatatlan módon, több szakmai zsűri véleményét felülbírálva megváltoztatta az idei Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázati eredményeit: „vesztesekből győzteseket csinált” – írja az Oktatói Hálózat pénteki nyilatkozatában.

A szakmai zsűri döntéseinek megváltoztatását az NKFIH elnöke tudománymetriai szempontokra (publikációk, hivatkozások száma, helye stb.) hivatkozva indokolta, majd Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton egyeztetést kezdeményezett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az NKFIH vezetőségével a pályázatok értékelésének rendszeréről, utólagosan.

Az Oktatói Hálózat szerint azonban a pályázó kutatók korábbi tudományos teljesítménye (vagyis az NKFIH által hivatkozott tudománymetriai adatai) a pályázatok értékelése során fontos, kellő súllyal figyelembe vett, de nem mindent felülíró szempontot jelent.

„Véleményünk szerint súlyos hiba a komplex értékelés alapján kialakult sorrendet a szempontok egyikének kiemelésével felülbírálni”

– írják, azt is kifogásolva:

a pályázati folyamatba való hivatali beavatkozás, az eredmények utólagos megváltoztatása, valamint az alapkutatások értékelési rendszerének megváltoztatására irányuló kormányzati törekvés ellentmondásban áll Magyarország Alaptörvényével,

amely szerint

„Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, […] Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”.

Mint arról a 24.hu a felháborodás kirobbanásakor írt, az OTKA a hazai alapkutatási projektek legfőbb – szinte egyetlen – pályázati pénzforrása, így érthető módon fontos szerepet tölt be a hazai tudományos életben. A lapnak Váradi András, az MTA doktora, a molekuláris és szerkezeti biológia, biokémia zsűri tagja azt mondta:

az OTKA hányattatott, több mint 35 éves története során nem fordult elő, hogy a szakmai döntéseket szisztematikusan megváltoztatták volna.

A zsűritag nyílt levélben közölte, azt várja az ITM-től, hogy indítson belső vizsgálatot az ügyben, és „reparálja, amit tönkretett”, másrészt felszólította az „érdemtelenül” kedvezményezett pályázókat, hogy ne kössék meg a támogatási szerződést a hivatallal, mert nekik is érdekük, hogy a rendszer tiszta maradjon.

Az Oktatói Hálózat szerint az alapkutatási pályázati rendszerbe való kormányzati beavatkozásokat az OTKA irodának a technológiai fejlesztési és innovációs célokat követő kormányhivatalba, az NKFIH-ba való 2014-es beolvasztása tette lehetővé.

Éppen ezért úgy vélik, az ITM-nek és az NKFIH-nak nem a pályázati rendszer módosításáról kellene utólag egyeztetnie az MTA-val, hanem az OTKA eredeti szervezeti és működési autonómiájának helyreállításáról, beleértve a pályázatok értékelésében eljáró bizottságok személyi összetételének nyilvánosságát is. Ezt ugyanis elengedhetetlennek tartják magyar tudomány fejlődése, illetve az alapkutatások szakmai alapon történő finanszírozása érdekében.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt