Félnek a járványtól a BKV-sofőrei, hiszen minden eddiginél több vezető fertőződött meg és hiába kérik, az alapvető védelmet sem kapják meg munkavégzésükhöz, írja közleményében az EKSZ, vagyis az Egységes Közlekedési Szakszervezet.

Az érdekvédelmi szervezet bevallása szerint hetek óta hiába követeli a segítséget: a tulajdonos fővárosi önkormányzat ugyanis még a legolcsóbb és leggyorsabb megoldást, a vezetőülést az utasoktól elválasztó falfestést sem engedélyezi.

A közvetlen fertőzési kockázattal járó első ajtós felszállás – ismételt – felfüggesztéséről pedig úgy tűnik, egyenesen hallani sem akarnak az illetékesek – állítja a szakszervezet. Márpedig ezt a járművezetők még az „elsőajtózással” járó pótlékuk elvesztése árán is egyre határozottabban követelik azért, hogy így is csökkentsék a megfertőződési kockázatot – szögezi le Naszályi Gábor, az EKSZ elnöke.

Az elsőajtós felszállás felfüggesztése egyébként egy olyan intézkedés, amely az első hullám során már bevált.

Az elnök szerint az első ajtó lezárására figyelmeztető matricákat alig pár nap alatt le lehetne gyártani, és a sofőröket az utasoktól elválasztó határokat egyetlen éjszaka alatt fel lehetne festeni a járműveken, ahol jelenleg egy alig takaró plexifal védi a vezetőülést.

„Mindez csak szándék kérdése, de úgy tűnik, éppen ez hiányzik a döntéshozókból. Ez érthetetlen felelőtlenség”

-írják..

A közlemény szerint az EKSZ és a cégvezetés hetek óta tárgyal és egyeztet a lehetőségekről, miközben – ha lenne rá engedély – már jó ideje meg lehetett volna valósítani őket. Az EKSZ elnöke úgy értesült, hogy az olyan intézkedéseket, mint az első ajtók lezárása, illetve a vezetőülés mögötti sáv elkerítése, a túlzsúfoltságra hivatkozva nem teljesíti a munkáltató.  Naszályi szerint az állítás, miszerint tömegek lennének a járműveken,  nem feltétlenül fedi a valóságot, a BKK bevételi mutatói ugyanis egy viszonylag rövid átmenti emelkedés után drasztikus utasszám-visszaesésről árulkodnak.

A szakszervezet emellett arra is felhívja a figyelmet: az utazóközönség biztonságának garantálásán kívül az egészséges és biztonságos munkakörülmények megteremtése is a munkáltató törvényi kötelessége.

Ezek alapján Naszályi úgy véli, éppen törvénysértést követ el a BKV – még akkor is, ha önhibáján kívül, a tulajdonos döntése miatt került ilyen helyzetbe. Amennyiben valóban nagy lenne a tömeg a járműveken, az még inkább indokolná a minél magasabb szintű védekezést, hiszen mást sem hallani, mint azt, hogy a viszonylag kis helyre összezárt tömeg kiemelt fertőzési kockázatot jelent.

Az EKSZ szerint felháborító az is, hogy miközben a BKV irodáiban és a telephelyeken dolgozókat kiemelt járvány elleni védekezéssel védik, a „frontvonalban” teljesítő dolgozókat szinte sehogyan.

Naszályi ezért úgy véli: a szolgálat közben, vagyis, munkavégzés következtében megfertőződött járművezetőknek a fizetésükkel egyenértékű táppénz járhatna. Ugyanis ha egy sofőr most betegállományba kerül, hosszú hetekre elveszti a bére negyven százalékát, amely a megélhetését veszélyezteti.

A szakszervezet így arra kéri a városvezetést: tulajdonosként rendeljék el a biztonsági intézkedések azonnali bevezetését a BKV járművein is.

Ahogyan arról a Mércén többször is beszámoltunk: nem csak a fokozott fertőzésveszély miatt nehéz most a sofőröknek, jegyellenőröknek, közlekedésben dolgozóknak. A szigorított maszkviselési szabályok miatt mindennapi munkájuk során éles konfliktusoknak vannak kitéve.