Bár az emelkedő esetszámokból arra lehet következtetni, hogy több koronavírus teszt készül Magyarországon, ez az állítás azonban (legalábbis állami szinten) valójában nem állja meg a helyét. Bár a központilag kezdeményezett mintavételek száma is emelkedett az utóbbi hetekben, a megugrás jelentős részben azonban nem ennek, hanem a magánszolgáltatóknál saját zsebből finanszírozott vizsgálatoknak köszönhető, az operatív törzs által közölt adatokba ugyanis ezek is bekerülnek – írja a G7.

A tesztelés kiterjesztését augusztus végén több olyan szakember is határozottan sürgette, aki tavasszal aktívan segített a kormánynak a járványkezelési stratégia kidolgozásában. Mivel a napi adatokból csak annyi látszik, hogy hirtelen emelkedni kezdett a mintavételek száma, első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a kormány megfogadta a szakemberek tanácsait.

Mint arra Oroszi Beatrix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ epidemiológusa augusztus végén felhívta a figyelmet, „a laboratóriumi tesztelések a nemzetközileg elfogadott indikátorok alapján a minimálisan elégséges szint alatt vannak jelenleg”, így a fertőzötteknek csak kicsi, sőt egyre kisebb hányadát találják meg ténylegesen.

Hasonló véleményen volt Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem matematikus professzora is, aki az aktuális tesztelési protokoll felülvizsgálatát sürgette a fertőzöttek mielőbbi megtalálása és elkülönítése érdekében.

Ennek ellenére minden jel arra utal, hogy a kormány valójában nem rendelt el nagyságrendekkel nagyobb mértékű tesztelést az eddiginél. A központilag kezdeményezett mintavételek száma ugyan nőtt, a protokoll nem változott (a szakértők határozott javaslatai ellenére sem), így a cél továbbra sem a megelőzés és a fertőzöttek felderítése, hanem az esetkövetés. Vagyis a logikus ok-okozati összefüggést pont megfordítja a kormányzat: nem azért van több fertőzött, mert több a teszt, hanem azért van több teszt, mert több a fertőzött – írja a G7.

Bár az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) közlése szerint az elmúlt napokban ugrásszerűen megnőtt a mintavételi megrendelések száma (a július-augusztusi napi 4-500-ról 2500-ra),  valószínűleg teljesen nem sikerül lefedni az igényeket. A lap számításai szerint jelenleg az összes mintavétel nagyjából negyedét szervezhetik központilag, a mentőszolgálaton keresztül, ami egyáltalán nem mondahtó soknak. Körülbelül ennyit tesztet végeznek el a kórházakban és az egyetemeken, a maradék pedig a magánegészségügyi szolgálatókra marad, ahol az utóbbi hetekben itt is megugrott a tesztet csináltatók száma. Ez valószínűleg összefügg a szeptemberben életbe lépett beutazási korlátozásoktól, amelyek miatt a külföldről hazatérők csak úgy kerülhetik el a kéthetes karantént, ha produkálnak két negatív tesztet.

Vagyis nagyon úgy tűnik, hogy az állam sikerrel szervezte ki a tesztelés költségeit, és hárította azokat a lakosságra.

A magánszolgáltatóknál, de sok esetben még a kórházakban és egyetemeken is csak pénzért lehet tesztet csináltatni, így az emberek saját zsebből finanszírozzák azt az előfelderítést, amit a szakemberek az államnak javasoltak.

Érdekes ellentmondás ugyanakkor, hogy az esetek nagy részében épp csak azok nem tudják leteszteltetni magukat, akik tüneteket produkálnak, és szeretnék tudni, hogy koronavírus-fertőzöttek-e.

A háziorvosok ugyanis sokszor inkább otthonmaradásra kérik a covid-tüneteket produkáló, de nem veszélyeztetett korú pácienseket, hogy ne terheljék a rendszert, magánintézményekben pedig csak az teszteltethet, aki tünetmentes.

Ahogy arról beszámoltunk, Orbán Viktor szerdán jelentette be: 19 500 forintnál nem lehet drágább a koronavírus-teszt semmilyen esetben. Bár ez az összeg alacsonyabb a tesztek korábban megszokott 30 000 forintos áránál, de még mindig nagyon sok embernek komoly anyagi terhet jelent, ami szintén nem utolsó szempont.