Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Sok a bizonytalanság a kulturális közalkalmazottak átsorolása körül, a fizetéscsökkentés sem kizárt

Akár a a kulturális szféra közalkalmazottainak húsz százaléka is úgy dönthet, hogy nem lép át november 1-től a Munka Törvénykönyvének hatálya alá, hanem új állást keres, így a mostani kb. 12 ezerből alig több mint 10 ezren maradhatnak – írja a Népszava. 

A kormány májusban döntött a kulturális dolgozók közalkalmazotti státuszának eltörléséről, méghozzá a dolgozókat képviselő szakszervezetekkel való egyeztetés nélkül.

„Kivéreztetett és az államnak kiszolgáltatott önkormányzatok, cselédbéren tartott és kiszolgáltatott alkalmazottjai lesznek, csökkenő létszámban. A közgyűjteményekben őrzött értékek átadásához jól képzett, motivált alkalmazottak kellenek. Alulfizetetten, kiszolgáltatott állapotban, a legnagyobb lelkesedéssel sem lehet hosszú ideig színvonalasan dolgozni”

– értékelte a helyzetet korábban a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) „az utolsó szó jogán„.

A szakszervezet már a javaslat benyújtásakor jelezte azt, hogy a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, de ezt valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya.

A módosítással azonban mindez megszűnik, az érintett szakmák dolgozói számára leépül a korábbi stabil munkajogi helyzet.

Ezt látszik alátámasztani rengeteg, az átsorolással kapcsolatos bizonytalanság is. A törvény értelmében a munkáltatóknak augusztus 15-ig minden közalkalmazottal írásban kellett közölni új munkaszerződése tartalmi elemeit, a dolgozóknak pedig ma estig kell eldönteni, hogy elfogadják-e az új foglalkoztatási feltételeket.

A helyzetet nehezíti, hogy a törvény szövege nem egyértelmű, és nem készült el a végrehajtási rendelete sem, ami miatt munkajogászok és az ágazat szakszervezete szerint is hátrány érheti a munkavállalókat.

A KKDSZ elnöke, Dobrovits Orsolya szerint nem tudható, hogy a kormány hosszú távon milyen szakembereket akar foglalkoztatni, pedig ezek a központi tervek alapvetően befolyásolnák a dolgozók mostani döntését.

Munkajogászok szerint a törvény szövege is tele van vitára okot adó megfogalmazással, az EMMI azonban hárítja a felelősséget, amit egy nyáron szétküldött eligazító levél is bizonyít. Már a szöveg a bevezetőjében hangsúlyozták: „jelen dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, arra bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet”.

Azok, akik nem fogadják el az új feltételeket, végkielégítést kaphatnak, azt azonban a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény nem teszi egyértelművé, kinek jár a pénz. Ráadásul aki november 1-től munkavállalóként dolgozik tovább, annak is csak utólag, további 15 napon belül kell megkapnia a munkaköri leírását, így belekerülhet például, hogy az eddigiektől lényegesen eltérő időrendben vagy másik, esetleg a lakhelyétől jóval távolabbi helyen kell dolgoznia. Ha az új munkaköri leírás megoldhatatlan gondot okoz (ami a jelenlegi járványhelyzetben különösen indokolt lehet) és a dolgozó mégis kénytelen felmondani, szintén bukta a végkielégítést. Emellett abban az esetben sem tűnik biztosnak a végkielégítés, ha valaki ugyan most elfogadja közalkalmazotti státusza eltörlését, de valamilyen oknál fogva mégsem köt munkaszerződést október 31-ig.

Bár a törvény értelmében senkinek nem lehet alacsonyabb az újonnan megajánlott bére, mint amire október 31-én jogosult lenne, a Népszava úgy tudja, a munkaadók igyekeznek trükközni, hogy spórolhassanak. Előfordult például, hogy már augusztusban visszavették valakinek a bérét, hogy a jogviszony fordulónapján alacsonyabb összeggel számolhassanak, de olyan is van, akinél a megajánlott bér ez év decemberéig, másoknál  jövő márciusig érvényes, azt követően viszont csökken. Ennek fényében valószínűleg tavasszal derül majd ki, pontosan hány kulturális dolgozó hagyta el a közszférát.