Tegnap 22.41-kor jelent meg a parlament.hu-n az a törvényjavaslat, amelynek értelmében közel 20 ezer kulturális ágazati dolgozó (könyvtári, múzeumi, levéltári, közművelődési és egyéb munkatársak) közalkalmazotti jogviszonya alakulna át munkaviszonnyá 2020. november 1-től.  A javaslatot Semjén Zsolt nyújtotta be a kormány nevében.

Amennyiben ezek a közalkalmazottak átkerülnek a Munka törvénykönyve alá, többek között az alábbi előnyöket veszíthetik el:

• magasabb felmentési idő,
• nagyobb végkielégítés,
• több pótszabadság,
• nők esetében rosszabb feltételekkel lenne érvényesíthető a 40 éves munkaviszonnyal történő nyugdíjazás;
• az állásfelajánlás kötelezettségre nem lesz mód, valamint
• megszűnnek a közalkalmazottakat egyébként védő felmentési korlátozások.

A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint azt, hogy a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya.

Ezzel a módosítással azonban mindez megszűnne, az  érintett szakmák dolgozói számára leépülne a közalkalmazotti státusszal járó korábbi stabil munkajogi helyzet.

Frissítés (10.50) A Mérce megkereste Papp Katalint, a KKDSZ elnökét, aki lapunknak elmondta, a szférában dolgozók az ünnepek ellenére egész hétvégén megfeszített munkával dolgoztak egy szakmai vélemény elkészítésén, amit el is küldtek Kásler Miklós Emmi-miniszternek és Orbán Viktornak is. Ezen kívül eljuttattak az európai közalkalmazottak nemzetközi szakszervezetének angol nyelvű levelét is, amelyben az 50 országot képviselő szervezet is aggályait fejezte ki a tervezet ellen. Mindennek ellenére néhány órával később – minden egyeztetés nélkül – a Fidesz így is beadta a törvényjavaslatot.

A szakszervezeti elnök szerint vérlázító a jogállamiság ilyen szintű semmibe vétele.

A húsvét hétfőn bejelentett 6 százalékos béremelésről Papp azt mondta, ezen a szakterületen 2002-ben kaptak utoljára 50 százalékos emelést, 2008-ban pedig 3 százalékot, amit a kollégák valójában nem is kaptak meg, mert a munkáltatói pluszba számolták bele. Ezt követően 10 évig kimaradtak mindenféle bérintézkedésből, és csak 2017 januártól vezették be a 15 százalékos kulturális bérpótlékot, és 2018-ban még 3 százalékot.

Viszont ezek a béremelések eltörpülnek amellett, hogy az elmúlt tíz évben 35 százalékos infláció ment végbe Magyarországon, és így a kulturális dolgozók fizetésének valódi értéke valójában évről évre csökkent.

„Ha egy 3-ast írtak volna a 6-os elé, hogy 36 százalék legyen az emelés, még akkor sem lennénk ebben a vészhelyzetben, ilyen infláció mellett különösen eleresztve” – fogalmazott a KKDSZ elnöke.

Papp arra is kitért, hogy a Szakály Sándor által vezetett, lényegében a Schmidt Mária-féle orbáni történelemszemléletet és -relativizálást képviselő VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár dolgozóit az intézet vegyes profilja révén nem érinti az átalakítás, miután a VERITAS a kulturális intézményi minőségén felül egyben kutatóintézet is.

„Hát hol folyik tudományos munka, ha nem a múzeumokban, levéltárakban?” – Tette fel a kérdést.

A szakszervezeti elnök elmondta, példaértékű akadémiai munka folyik számos más kulturális intézményben is, tehát a VERITAS-szal való kivételezés elfogadhatatlan.

Korábban írtuk:

A törvénymódosításról április 10-én jelent meg először tervezet, azóta pedig közös állásfoglalást adott ki a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), az Értelmiségi Szakszervezetek Szövetsége (ÉSZT), a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája (LIGA Szakszervezetek), a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) is.

A Mércének Boros Péterné, az MKKSZ – Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a kormány „húsvéti ajándékának” nevezte a közalkalmazotti státusz elvételét, hiszen a tervezet éppen az ünnepi hosszú hétvége előtt jött ki, így az érdekképviselet az érdekegyeztetési folyamatot meg sem tudta kezdeni, csupán véleményt tudott formálni.

Borosné arra is emlékeztet: a felhatalmazási törvényben kijelölt jogokat elviekben a kormány azért kapta, hogy a járvány elleni védekezésben ne legyen megkötve a kezük, viszont ehhez nem tartozik hozzá a munkajog átírása.

„Látható, hogy intézkedéseket is elkezdtek becsempészni, amilyenek egy demokratikusan működő országban kerülendőek lennének” – mondta.

Húsvét hétfőn az Emmi egy 6 százalékos béremelést is bejelentett január 1-ig visszamenőleg a művészeti szervezetek, közművelődési intézmények és közgyűjtemények dolgozói számára, mind az állami, mind az önkormányzati intézményekben foglalkoztatottak esetén. A közlalkalmazotti státusz elvételéből azonban nem engednek, sőt a bejelentéskor az Emmi így fogalmazott a Munka törvénykönyve alá kerüléssel kapcsolatban:

„a munkáltató intézményvezetőknek szélesebb mozgástere nyílik, hiszen a bértáblához immár nem kötött foglalkoztatás a minőségi közfeladat-ellátás záloga lehet, valamint a foglalkoztatottak egy igazságosabb, a tényleges szaktudásuk és befektetett munkájuk szerinti bérezéshez jutnak.”

A minisztérium tehát a minőségemelés jegyében tartja kedvezőnek, hogy a bértáblától elszakadnak a munkabérek, és hogy a dolgozók lényegében teljesítményük alapján, a „tényleges szaktudásuk és a befektetett munkájuk szerint” kapnák fizetésüket.

Kérdéses azonban, hogy valójában milyen előnyökkel járhat egy ilyen rendszer úgy, hogy a 6 százalékon felüli béremeléseket lehetővé tevő forrásátcsoportosításokon kívül más, az ágazathoz jutó plusz forrásokról nincsen hír.

Továbbá különösen aggasztó a munkavállalók szempontjából az is, hogy maga az Emmi közleménye sem a dolgozókat érő közvetlen hatásokról szól, hanem a nagyobb munkáltatói szabadságról – például a rövidülő felmentési idők kapcsán.