A Jófogás és a GKI Digital közös felmérést végzett arról, hogy a koronavírus második hulláma milyen hatással lehet azokra, akik a vendéglátóiparban, a turizmusban és az idegenforgalomban dolgoznak, derül ki a Napi.hu cikkéből.

A lap információi szerint a turizmushoz köthető, nagyjából 25 ezer társas és 14 ezer egyéni vállalkozás a koronavírus megjelenése előtt mintegy 135 ezer embert foglalkozatott, nem számolva a bérmunkát és a diákmunkát.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a foglalkoztatottak számában történt csökkenés mintegy felét, 110 főt a szolgáltatóipar adta, valamint a munkanélküliek negyede fővárosi, illetve Pest megyei volt.

A szálláshelyek, fürdők, illetve utazási irodák és egyéb turisztikai vállalatok első lépésként a szezonra tervezett diákmunkát és bérmunkát építették le, saját állománynál pedig igyekeztek állami támogatások igénybevételével túlélni, megelőzni a leépítéseket, körükben a létszámcsökkenés mértéke átlagosan 15-17 százalék volt. A KSH nyári adatai még nem elérhetőek, a GKI mérései szerint viszont 2020 harmadik negyedévében elindult egy visszarendeződési folyamat, a foglalkoztatottsági mutató 1,5 – 2 százalékot javult. A Jófogáson jelenleg több, mint 7500 betöltendő pozíció található, amelynek nagy része erre a szektorra vonatkozik.

Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója azt nyilatkozta a Napinak: a nyár folyamán nagyságrendileg 70-100 ezer munkavállaló tudott elhelyezkedni, köszönhetően annak, hogy látványosan fellendült a vidéki turizmus, illetve hogy az olyan, korábban munkaerőhiánnyal küzdő területek, mint a kereskedelem és a logisztika, elkezdték felszívni a szabaddá vált munkavállalókat.

Úgy látják, a fővárosi turizmus viszont továbbra is mélyponton van a külföldi látogatók hiánya miatt. Az is kérdéses, hogy a koronvírus második hulláma miatt hozott intézkedések (a határzár, illetve a kormány általá három hónapra nyújtott bértámogatások kifutása) fejében visszatérnek-e a tömeges leépítések.

A lap szerint a nagyobb szálláshelyek illetve vendéglátóipari egységek tudták a legkevésbé megúszni a munkavállalói létszám csökkentését, míg a kisebb, vidéki cégek hatékonyabban és rugalmasabban kezelik a járványhelyzetet. Nekik nagyban segített a belföldi, vidéki turizmus fellendülése.