Az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt beszélt a hazájában kialakult helyzetről Szvetlana Tyihanovszkaja kedden. Az online megtartott meghallgatáson a litvániai száműzetésben tartózkodó ellenzéki vezető kijelentette: nyitottak a tárgyalásra az Alekszandr Lukasenka vezette rezsimmel annak érdekében, hogy békésen, új választások útján lehessen feloldani az augusztus 9-én megtartott, széles körben elcsaltnak ítélt választások óta kialakult feszült helyzetet.

Tyihanovszkaja arról is beszélt, hogy a belarusz forradalom nem geopolitikai forradalom, nem oroszellenes és nem is oroszbarát, nem Európa-ellenes és nem is Európa-párti. A lázadás tétje, hogy a belarusz nép visszaszerezze jogát arra, hogy saját maga döntsön saját sorsáról.

„Belarusz felébredt. Most mi vagyunk a többség” – mondta a politikus.

Az augusztus 9-i választások óta polgárháborús hangulat uralkodik az ország több pontján, a belarusz hatóságok eleinte igen brutálisan léptek fel a Lukasenka ellen tüntető tömegekkel szemben. A széles körű erőszak ugyan enyhén alább hagyott az utóbbi időszakban, a tiltakozások nem csitulnak. Legutóbb szombaton került sor hatalmas, 100 ezer embert is meghaladó demonstrációra a fehérorosz fővárosban, Minszkben – erről itt számoltunk be percről percre.

Az utcai mozgósítás mellett a belarusz ipar központi jelentőségű üzemeiben dolgozók léptek sztrájkba. Lukasenka a nyugat aknamunkájának számlájára írja az eseményeket, az olykor nevetségesbe hajló, máskor kimondottan tragikus, emberéleteket is követelő erőfitogtatáson túl a rezsim tanácstalannak tűnik, ám a tárgyalásoktól mindezidáig elzárkózott. Moszkva szintén kivár, belarusz belügynek nyilvánította az ügyet.

Az európai unió tagállamai nagyrészt (Magyarország felemás, jachtozós kivételével) elítélték a karhatalmi erőszakot és nem ismerték el a választásokat. Az uniós külügyminiszterek abban is megállapodtak, hogy az EU új szankciókat vezet be Lukasenka rezsimjével szemben, az uniós diplomáciai kar, az Európai Külügyi Szolgálat  (EKSZ) épp most rakja össze a szankcióval sújtandó személyek és szervezetek listáját.

Helga Schmid, az EKSZ vezetője a mai bizottsági ülésen arról beszélt, Josep Borell, az unió külügyi főképviselője kész meglátogatni Belaruszt, hogy megoldási lehetőségekről tárgyaljon. Schmid ugyanakkor arra is figyelmeztette az EP-képviselőket, a mostani tüntetéssoroztat nem egy „bináris, Nyugat és Ororszország közötti választás”, a tüntetéseken nincsenek EU-s zászlók és ezt az uniónak figyelembe kell vennie, amikor saját mozgásteréről, cselekvési lehetőségeiről gondolkodik.

(via Euractiv.com)