Hétfőn döntött a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az MSZP által többek közt a balatoni szabadstrandokról szóló népszavazási kérdéseiről. Molnár Zsolt a döntést követő rövid sajtótájékoztatón elmondta, a Bizottság „mondvacsinált” okokkal leszavazta a párt kezdeményezését 6-5 arányban.

Molnár leszögezte, hogy az MSZP ennek ellenére „nem áll meg félúton”, politikai és jogi úton is folytatják a küzdelmet a tópartokért, „ha kell, a Kúriáig” is elviszik az ügyet.

Tehát az MSZP lényegében minden köztulajdonban lévő strandot ingyenessé tenne, nem csak a Balaton-partiakat. Mivel a fizetős strandokból a helyi önkormányzatoknak bevétele származik, és a strandok fenntartása sok kiadással jár, ezért a szocialisták kezdeményezése több balatoni önkormányzatból ellenkezést váltott ki: a Balatoni Szövetség külön állásfoglalásban határolódott el az MSZP népszavazási kezdeményezésétől.

„A Balatoni Szövetség azt szorgalmazza, hogy a tó strandjairól a Balaton-parti önkormányzatok dönthessenek, megítélésük szerint az ügyben nincs szükség országos népszavazásra” – írta a Szövetség az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet szerint „a tulajdonos parti önkormányzatoknak nem áll sem jogában, sem szándékában a strandok területének értékesítése”.

Ugyanakkor tény, hogy egyrészt egyre elhanyagolhatóbb számban találhatók szabadstrandok a Balaton-parton, az Összefogás a Balatonért Egyesület (ÖBE) például még júniusban fordult nyílt levélben Varga Mihály gazdasági miniszterhez és a Magyar Turisztikai Szövetséghez , hogy lépjenek fel balatoni szabadstrandok fizetőssé tétele ellen (bár ahogy arra a 24.hu cikke rámutat, az idei évben pont nem számoltak fel egy szabadstrandot se), másrészt a part helyi érdekeknek ellentmondó, egyre nagyobb mértékű beépítéséről folyamatosan lehet hallani.

Szigligeten például a teljes képviselőtestület lemondott, amiről Balassa Balázs volt polgármester közleményében annyit mondott, „bizonyos vállalkozókkal, befektetőkkel szemben úgy érezzük védtelenek vagyunk. Úgy látjuk ezeket a folyamatokat településvezetőként már nem tudjuk megállítani, így a testület a lemondásával szeretné felhívni a közvélemény figyelmét a veszélyekre.” De a balatonaligai partot is a beépítés fenyegeti, ahol miután Mészáros Lőrinc cége, az Appennin megvette a régi pártüdülő területét 2017-ben, most egy új kormányrendelet kiemelt beruházási területté nyilvánította az övezetet.

A környezetkárosítás is nagy lendülettel zajlik több balatoni területen is: az Index írta például meg, hogy négy év alatt megkétszereződött a kiirtott nádasok területe a Balatonnál, ez pedig akár a vízminőség végzetes leromlásával is járhat. A 444 pedig nemrég arról számolt be, hogy Tihanyban a nagy építkezéseknek köszönhetően elhordtak egy fél hegyet.

Nemcsak az MSZP fogott idén balatoni kampányba, majdnem az összes ellenzéki pártnak van valami hasonló kezdeményezése. A Momentum például felmatricázta azokat a szállás- és vendéglátóhelyeket, amelyek NER-közeli üzletemberekhez köthetők és aláírásokat gyűjt azért, hogy minden balatoni településnek legyen legalább egy szabadstrandja, a DK ugyanerről nyújtott be törvényjavaslatot, az LMP pedig Áder Jánostól kéri, hogy emelje fel szavát a Balaton védelme érdekében.

Az MSZP egyébként aláírásgyűjtést is indított a balatoni strandok ingyenessé tételéért, valamint, hogy az állam kárpótolja az önkormányzatokat a kieső bevétel miatt. Több mint 100 ezer aláírás gyűlt össze.