Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szobordöntögetés, a kommunistázás és 2006 sem maradt ki Gulyás Gergely augusztus 20-i beszédéből

Ez a cikk több mint 3 éves.

Kedden tartotta a kormány az augusztus 20-i ünnepségeket, amelyek során az ország vezetői a koronavírus miatt márciusban ki nem osztott díjakat, valamint a szokásosan ilyenkor átadott kitüntetéseket nyújtották át. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter kora délután a Magyar Érdemrendet és a Magyar Érdemkeresztet adta át, előtte pedig beszédet is mondott.

Gulyás a beszéde elején arról értekezett, hogy fel kell fognunk az államalapítás hatalmas teljesítményét, amely kialakította a vármegyerendszert és bevezette a kereszténységet.

Hozzátette, 1020 esztrendőre visszatekintő államiságunkban kevés az olyan század, amikor békében éltünk, gyakrabban volt olyan, hogy harcolni kellett és vért kellett ontani a magyar szabadságért. Gulyás szerint a múlt nyom nélkül sosem tűnik el, belőle táplálkozik a jelen és a jövő.

A rövid történelmi bevezető után a miniszter éles kanyarral fordult rá a Fidesz szokásos üzeneteinek hangoztatására.

Gulyás kijelentette: mindent egybevetve megállapítható, hogy Magyarország – minden nehézség ellenére – jelenleg jobb állapotban van, mint Európa.

„Látjuk a régi és már-már születésekor is meglehetősen ócska, de rendkívül erőszakos kísértet garázdálkodását Európa számtalan országában. A „múltat végképp eltörölni” jegyében az Újvilágból vett új szokás szerint szobrokat lehet dönteni, múltjukhoz ragaszkodó polgárokat lehet megverni és bántalmazni, elborzadva látjuk újra a 2006-os Budapest képeit, ezúttal Fehéroroszországban” – fogalmazott Gulyás.

A miniszter a beszédében még számos dolgot felsorolt, amely szerinte ma az európai korszellem része, például:

  • a kereszténység egyre nyíltabb üldözése,
  • az értelmiség elhallgatása és elhallgattatása, és a kommunista liturgiával együtt járó, kikényszerített önkritika, elhatárolódás és elnézéskérés,
  • az égő katedrálisok,
  • a lerombolt templomok,
  • az átalakított, kávéházzá vált házai Istennek,
  • valamint az emelkedő Marx- és Lenin-szobrok.

Hozzátette, Közép-Európa igyekszik ezzel szemben állni, majd Szent István Intelmek című művéből idézett, amely szerint aki megveti, amit megszabtak atyai elődei, az az isteni törvényekre sem ügyel.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott, számunkra fontos a szabadság, a polgárait szolgáló állam és a támadás alatt álló, kultúrát őrző közösség – ehhez védelmet és keretet a több mint 1000 éves állam nyújt.

„Születésnapján Isten éltesse Magyarországot, Isten éltesse a kitüntetetteket” – fejezte be beszédét a miniszter, miután megköszönte a díjazottak munkáját.

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás