Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Macron Libanon-ügyben hívott össze videókonferenciát, súlyos vészjelzést adott le

Belső ellentéteik félretételére, és Libanon megmentése érdekében való összefogásra szólította fel a világ vezetőit Emmanuel Macron francia elnök azon a videókonferencián, amelyet a súlyos gazdasági válság, tömegtüntetések, a legutóbbi, elképesztően pusztító bejrúti robbanás miatt hívtak össze, miután Macron csütörtökön Bejrútba utazott, hogy a helyszínen tájékozódjon a helyzetről.

A libanoni fővárosban a francia elnök körül, az utcán drámai jelenetek játszódtak le, amikor a Hasszán Diáb központi kormánya ellen tüntetők körbevették Macront, és könyörögtek neki, segítsen „eltávolítani a rezsimet.”

A segítség részeként emlegették a nagyhatalmak egy, a helyi hatalom befolyásától „független, elfogulatlan”, nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását és helyszínre küldését, amire azért is szükség van, mert a katasztrófa után újult erővel, immár jóval erőszakosabban folytatódtak a tüntetések, amelyek az uralkodó elit teljes és végleges leváltását akarják elérni. Mindezt pedig a G8-ak mindenképpen szeretnék elkerülni.

Donald Trump amerikai elnök, aki ugyancsak részt vett a telekonferencián azt ígérte, „továbbra is mindenben támogatni fogja Libanon népét”, de megjegyezte, az országban „változást, igazságot és reformokat követelő hangokat” meg kell hallgatnia a nemzetközi közösségnek.

Mivel a libanoni tüntetők a múltban többször, most pedig erősebben is megfogalmazták, nagyon feldühítené őket, ha a szerintük a velejéig korrupt kormányukat a nemzetközi közösség gazdasági segítséggel is támogatná, ez azonban elkerülhetetlennek látszik, mert a mintegy 250.000 bejrútit otthontalanná tevő robbanás után, egyes számítások szerint, az újjáépítés az ország éves nemzetközi össztermékének 25%-ába is belekerülhet.

Éppen ezért Macron arról beszélt, csak akkor hajlandóak tárgyalni az egységes gazdasági mentőcsomagról a G8-ak, ha a libanoni kormányzat beleegyezik a lényeges politikai reformokba az országban. Ennek részleteiről azonban a videókonferencián még nem esett szó.

A konferencián végül „jelentős források átcsoportosításáról” egyeztek meg, a Reuters hírügynökségnek azonban Macron elnök tanácsadói nem tudták megerősíteni, hogy ez egyben konkrét kötelezettségekkel is járó ígéret lett volna.

Az országban régóta érett már a bankrendszer USA-dollár függőségéből, és piramisjáték-szerű felépítéséből következő pénzügyi-, hitel- és gazdasági válság.

Pedig a piaci kamatáron jóval felül kölcsönöket felvevő libanoni nemzeti bank a 2008-as válság átvészelése után sokáig még „példának” is számított a közel-keleten. Mostanra viszont az elit általános korrupciója, a Hezbollah és Irán egyre nagyobb mértékű túlhatalma délen, és az ország infrastruktúrájának teljes szétesése már elviselhetetlen körülményeket teremtett.

Macronék gyors fellépését most részben indokolja csak a humanitárius katasztrófa, hiszen, miután Libanon kormányának és az IMF-nek egy, esetleges mentőcsomagról való tárgyalásai múlt hónapban végleg zátonyra futottak, az ország most Kínától vár 12 milliárd dollárnyi beruházást. A nyugati hatalmak, és a térségben történelmileg érdekelt Franciaország, valamint az Egyesült Államok pedig éppen ezt a befolyásszerzést szeretné megakadályozni most.

(Reuters)