Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Maguk sem tudják, miért tartják fogva őket – éhségsztrájkba kezdtek külföldi fogvatartottak Nyírbátorban

Éhségsztrájkba kezdett a nyírbátori idegenrendészeti fogdán fogvatartott 52 külföldi többsége – számolt be róla a Magyar Helsinki Bizottság Facebook-oldalán. A körülményeik és a velük szembeni bánásmód ellen tiltakozó fogvatartottak

valójában nem is bűnelkövetők, csupán különböző okokból Magyarországról kiutasított emberek, több esetben magyar gyerekek kitoloncolás alatt álló külföldi szülei.

Az Országos Idegenrendészeti Bizottság 2017-ben mondta fel a Magyar Helsinki Bizottsággal kötött együttműködési megállapodását, azóta a fogvatartottjaik sem velük, sem más civil szervezettel nem találkozhatnak. A jelenlegi éhségsztrájk első számú kérése is éppen a jogvédőkkel, újságírókkal való kapcsolatteremtési lehetőség, hiszen azon túl, hogy őket is érintik a magyar börtönökre egyébként is széles körűen jellemző problémák, mint például a túlzsúfoltság és a nagy fokú kiszolgáltatottság, sokak számára – ártatlanságuk révén – nem is világos, hogy miért kerültek őrizetbe, illetve az sem, hogy mikor szabadulhatnak.

A nyírbátori fogvatartottak hozzátartozói a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordultak jogsegélyért, a szervezet posztja szerint

Aggódó magyar nők és gyerekek tartanak attól, hogy házastársukat, párjukat vagy apjukat hosszasan fogják őrizetben tartani, míg végül kitoloncolják őket Európából.”

A szervezet szerint ez a helyzet is jól példázza, hogy milyen fontos a fogvatartási helyek civil kontrollja, a Helsinki Bizottság szerint valójában a hatóságoknak is érdeke lenne, hogy elkerüljék az ehhez hasonló feszültségeket.

A hvg az ügyben megkérdezte Zádori Zsoltot, a Helsinki Bizottság munkatársát is. Zádori elmondta, a fogvatartottak jellemzően olyan személyek, akik vagy kiutasítás alatt állnak, vagy pedig lejárt a tartózkodási engedélyük, egy esetben pedig a menekültkérelem beadása után került a Helsinki Bizottság külföldi ügyfele Nyírbátorba. A lap értesülései szerint maximum másfél évig tarthatják fogva ezeket az embereket – egy évet lehetnek idegenrendészeti őrizetben, fél évet pedig a menekültügyi részen, ha ezen idő lejártával sem rendeződik az ügyük, szabadon kell őket engedni.

Címlapkép: Google Maps