Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gyorsan véget ért a parlament rendkívüli ülése, miután a Fidesz nem volt rá kíváncsi

A kormánypártok távolmaradása miatt hamar véget ért a hétfői rendkívüli ülés az Országgyűlésben, amelyet a DK kezdeményezésére az ellenzék 42 képviselője hívott össze, mert szerintük a miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcson nem vette figyelembe az Országgyűlés döntését.

Mint ismert, Orbán Viktor azzal ment ki a brüsszeli EU-csúcsra, hogy előtte határozatot fogadtatott el a magyar parlamenttel arról, hogy milyen feltételekkel fogadhatja el az uniós mentőcsomagot. A miniszterelnök arra kapott felhatalmazást az Országgyűléstől, hogy csak akkor bólintson rá az uniós mentőcsomagra, ha

  • a folyamatban lévő hetes cikkely szerinti eljárásokat lezárják,
  • a közös EU-s hitelt kizárólag a gazdaság fejlesztése érdekében, a gazdasági növekedés szolgálatában lehet majd felhasználni (de „a pénz felhasználhatóságát függetleníteni kell a politikai szempontoktól”),
  • a gazdagabb tagállamok nem kaphatnak több támogatást a szegényebbeknél,
  • nem részesülhetenek uniós támogatásban a „civilnek álcázott”, a kormány szerint valójában politikai tevékenységet végző szervezetek, illetve
  • az EU-s forrásokat jogállamiság címszó alatt ezentúl nem lehet „politikai és ideológiai feltételekhez” kötni.

A DK azt kifogásolta: Az EU-csúcson a parlamenti határozat feltételeiből egyik sem teljesült, Orbán mégis elfogadta az uniós mentőcsomagot.

A magyar miniszterelnök szerintük „nemcsak vesztesként tért haza Brüsszelből, hanem árulóként is, hiszen szembement azzal, mint amire állítása szerint felhatalmazást kapott a parlamenttől”.

Bár az Országgyűlés határozatképtelen volt, napirend előtti felszólalásaikat azért elmondták a pártok frakciói, amelyekben az EU-csúcs mellett sok más témát, például a Balaton-part privatizálását és az Index-ügyet is szóba hozták.

Kocsis-Cake Olivio a Párbeszédből azzal kezdte: a 132 bátor ember  – utalva ezzel Orbán Viktor mondására a „felhatalmazási törvény” elfogadásakor – közül ma egy se vette a bátorságot, hogy számon kérje a kormányt. Szerinte ez azt jelenti, hogy jelenleg nem a parlamentnek van felelős kormánya, hanem a miniszterelnöknek van 131 embere, akik bármikor bármit megcsinálnak neki. Arra is kitért, hogy a Fidesz-kormány a természeti értékeinket sem védi meg a profitéhes vállalkozóktól.

„Lassan nem tudunk leteríteni egy törölközőt a Balatonon, hogy azzal ne Mészáros Lőrincznek vagy Tiborcz Istvánnak hozzon hasznot.”

A Balaton mellett Kocsis-Cake említette azt is, hogy a Velencei-tónál a fideszes önkormányzat asszisztál a zöld területek beépítéséhez, felhozta példaként a tatai Öreg-tónál és a Fertő-tónál épülő szállodákat is. Azt is hozzátette: az ülésről hiányzó 132 kormánypárti képviselő ugyan élvezheti a pénzéből a luxussszállodákban a nyarat, de sokan nem tehetik ezt meg, mert egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a balaton nyaralást.

Az LMP-s Ungár Péter szerint nem meglepő, hogy távol maradtak a fideszesek, hiszen reagálniuk kellett volna arra a bohózatra, hogy elfogadtak egy határozati javaslatot, amit végül nem kérnek számon a kormánytól.

Ugynakkor Ungár azt is hangsúlyozta, meglepődni nem kell,

„előre lehetett tudni, hogy Orbán és az ő szövetségese, Merkel német kancellár fognak dönteni a helyreállítási csomagról, nem pedig a magyar parlament.”

Emlékeztetett arra is, hogy ez az év azzal indult, hogy Orbán „kitalálta magáról, hogy ő egy zöld politikus” ehhez képest az EU-csúcson blokkolta, hogy valós pénzt költsünk a klímaváltozás elleni harcra. Szerinte hiábavaló a tanácsi konklúzió a jogállamiságról, azt is pontosan tudjuk, hogy direkt tették ezt úgy, hogy ne lehessen pontosan ismerni a következményeket, a lehetséges szankciókat. Erre az átláthatatlan megoldása játszik ugyanis Ungár szerint mind a német, mind a magyar kormánypárt: a német nagytőke így tudja kiszolgálni a liberális választóit, a Fidesz pedig így tud háborút mutatni a sajátjainak. Orbán törekvéseinek támogatása a német hegemónia leglényege – tett hozzá Ungár. Az Orbán-kormány és az EU viszonya az LMP szónoka szerint mindenkinek jó, csak a magyar munkavállalóknak nem, ezért „radikálisan meg kell változtatni a tőke Európáját és a neoliberális struktúrát”, amiben az EU működik.

Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetője azt vetette a kormány szemére, hogy Bogdán László, Cserdi polgármesterének haláláról egy szó erejéig sem emlékeztek meg, és „az, hogy nem tudnak mondani két jó mondatot róla [Bogdánról], aki megmutatta, hogy létezik másfajta együttélés, és van útja a legnehezebb, leginkább megvetett emberek felemelésének, az a kormány szégyene”.

Az SZFE-n végbemenő folyamatot agóniának nevezte, szerinte most más egyetemek és az MTA feldúlása után „az ebek harmincadjának sorsára jut” a Színház- és Filmművészeti Egyetem is.

„Nincs pártos művészet, az a művészet, amelyik pártos, az propaganda. Azt fogják megöldni, amiért érdemes volt színházba járni, és az átkosnak mondott világban is magyar filmeket nézni.”

– mondta.

Gyurcsány elismerően nyugtázta az SZFE-s HÖK nyilatkozatát, és arra kért mindenkit, akinek köze van az intézményhez, hogy ne vállaljon szerepet ebben „az ocsmány és tisztességtelen játékban”. Gyurcsány szóba hozta az Index ügyét is: mint fogalmazott, a portál sokszor érezhetően nem kedvelete azt, amit ő vagy a pártja csinált, és ez köcslönös is volt, de egy újságnak nem is az a dolga, hogy kedvelje a politikusokat, hogy a maga világát képviselje . A Fidesznek címezve azt mondta: ők úgy tesznek, mintha semmi közük nem lenne az Index-ügyhöz, mondván, ez üzleti ügy, de közben kaján módon hozzájárulnak a független sajtó leigázásához.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint ahogyan a Fidesznek illett volna megjelenni a mai ülésen,a miniszterelnöktől is illendő lett volna, hogy beszámoljon arról, „mit intézett” Brüsszelben. Szerinte egyértelmű, hogy Orbán nem a magyar emberek, hanem a fideszes elit érdekeit érvényesítette az EU-csúson. Tóth is felidézte, hogy a Fidesz a saját elitjének játssza át a Balatont. Emlékezetett, hogy az MSZP népszavazási kezdeményezést indított a Balaton magánosítása ellen. Tóth szerint egy demokratikus jogállamban mindez elképzelhetetlen volna, mint ahogy az Index-ügy és Mészáros Lőrinc megtámogatása a Mátrai Erőmű-üzletben is, de ugyanitt felhozta a civil szervezetek ellehetetleítését, a tanszbadság megkurtítását és az egyetemek alapítványi fomába szervezését.

„Az ilyen államot nem lehet jogállamnak nevezeni, ez egy alaki köztársaság, ami valójában egy önkényuralmi rendszer”

– mondta. Szerinte emiatt az ellenzéknek együtt kell készülnie, hogy, hogy 2022-ben „ezt a hatalmi őrjöngést” megállítsák.

A Jobbikból Brenner Koloman szólalt fel, aki az EU-csúcsra vonatkozóan azt mondta, „kufárkodás helyett jólétre” lenne szüksége magyar polgárnak. Szerinte nem meglepő, hogy nulla teljesült a parlament által megszavazott feltételekből, inkább az a szörnyű – mondta -, hogy Európa vezetői olyan kompromisszumot kötöttek, amelyet mindenki győzelemként interpretálhat odahaza. Ezzel a kompromisszummal Brenner szerint a multik és azok Fidesz-közeli oligarchák járnak jól megint, akikhez túlárazott köszbeszerzéseken keresztül jut majd a helyreállításra kapott pénz.

A villámgyorsan lezavart ülést a Mérce Facebook-oldalán vissza lehet nézni:

 

Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás