Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az adatvédelmi biztos szerint olyat ne töröljön a Facebook, ami egy „ország alkotmányos hagyományai alapján” belefér a szólásszabadságba

Hétfőn a kormányközeli Magyar Nemzet hasábjain látott napvilágot a hír, miszerint a Facebook-profilok tiltása miatt kért törvényt a kormánytól az adatvédelmi biztos. Erről az ötletéről beszélt bővebben Péterfalvi Attila az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Péterfalvi Attila amellett érvelt, hogy a személyes profilok felfüggesztésének felülvizsgálata egy magyar hatóság kompetenciája lehessen.

Bár globálisan nagy kérdés, hogy hogyan szabályozhatja egy nemzeti kormány az egész világot behálózó techcégeket, az EU-t és a GDPR-t hozta ellenpéldaként – hiszen azzal is meg lehetett szabályozni a techcégeket, és az Írországban adózó  Facebook esetében speciel a az egyablakos ügyintézési (one-stop-shop) mechanizmus alapján az ír adatvédelmi hatósághoz tartoznak az adatvédelmi ügyek – fejtette ki Péterfalvi .

Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) az Európai Unió rendelete, amely az EGT (Európai Gazdasági Térség) területén tartózkodó természetes személyek személyes adatait védi és rendelkezik a tagállamok közötti szabad információáramlásról.

Péterfalvi arra hivatkozott, hogy a 2019. májusi EP-választás előtt a Juncker-féle Bizottság akkori alelnöke, Vera Jourová hozta fel azt az adatvédelmi testület ülésén, hogy, hogy az EP- választásokba kívülről beavatkozhatanak. Ennek a bevatkozásnak az egyik módja Péterfalvi szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a korlátozása.

Az adatvédelmi biztos azt hangsúlyozta, hogy az ő felvetése ezért éppen a véleménynyilvánítás szabadsága mellett van, és nem pedig arról szól, hogy ők – vagyis a magyar hatóság akarná megmondani, hogy kinek lehet Facebook-profilja és kinek nem.

Szerinte fontos, hogy bizonyos kérdéseknél kötelező legyen bizonyos profiloknak a törlése: de ez az egyszerűbb eset, mert vannak olyan bűncselekmények (például terrorizmus, pénzmosás), amelyekről konszenzus van.

Van egy olyan oldala is viszont az éremnek az adatvédelmi biztos szerint, aminél nincs uniós szabályozás, ez pedig a véleménynyilvánítás szabályozása.

Péterfalvi példaként az önkényuralmi jelképek használatát (ezen belül kifejezetten a vörös csillagot) hozta fel, ami Magyarországon más, mint másik országokban, erről nincs egységes uniós szabályozás.

Péterfalvi nehezményezi azt is, hogy a profilok felfüggesztéseknél sok olyan eset van, amikor nem kapnak megfelelő értesítést az érintettek, és nem egyértelmű a felfüggesztések jogalapja.  A biztos szerint egy domináns – lényegében inkább monopol – szereplő „ne akarja megmondani amerikai sztenderdek alapján, hogy mi a sértő”, mert ezzel „befolyásolni lehet a demokratikus jogállami működést, például egy választási eredményt”.

Mielőtt törölnek egy Facebook profilt, Péterfalvi szerint Magyarországon kellene megvitatni, hogy az sérti-e a szólásszabdságot.  Azt látná jónak, ha szankcionálni lehetne a Facebookot akár bírsággal, ha olyan tartalmakat töröl, amelyek

„egy ország alkotmányos hagyományai, gyakorlata  értelmében beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába”.

Péterfalvit saját bevallása szerint nem 2022-es választásra készülés mozgatta, amikor előrukkolt az ötletével, hanem 2019-es Vera Jourová észrevétele,  és ezt követően vetette fel a témát Varga Judit Digitális Szabadság munkacsoportjában.

(atv.hu, Media1)