Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A „Soha többé!” ismételgetése többé nem elég: a roma holokauszt áldozataira emlékeztek a Nehru parton

A második világháború alatt elhurcolt és meggyilkolt romákra emlékezett a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat szervezésében mintegy 120 szervezet, vallási közösség és civil aktivista ma, a roma holokauszt emléknapján.

A Nehru parton összegyűlt roma és nem roma megemlékezők szombat délután öt és vasárnap délután öt között 24 órás megemlékezéssel, virrasztással, közel 13 ezer áldozat nevének felolvasásával idézték fel

1944. augusztus 2-át, amikor az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban egyetlen éjszaka alatt több mint 4300 roma gyermeket, nőt és férfit hurcoltak a gázkamrákba. A nap 1972 óta a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.

A felszólalók kitértek arra, hogy az intézményesült rasszizmus, a roma holokausztot több mint hetven évvel ezelőtt lehetővé tevő fehér faji felsőbbrendűséget hirdető eszmék még ma is jelen vannak társadalmunkban – többen kitértek a 2008-9-es romák elleni gyilkosságsorozatra és annak részeként a 11 évvel ezelőtt éppen a roma holokauszt évfordulóján, augusztus 2-án otthonában, saját ágyában származása miatt meggyilkolt Balogh Mária esetére, vagy éppen arra, hogy az esemény helyszínéül szolgáló Nehru parti Roma Holokauszt Emlékművet is évente támadások érik.

A megemlékezést záró műsort a Karaván Színház kezdte, majd beszédet mondott Daróczi Anna roma származású aktivista, a Phiren Amenca Nemzetközi Hálózat koordinátora, aki elmondta: a rendhagyó 24 órás megemlékezés a roma áldozatok lelkét próbálta megidézni,

„hogy emberként, és ne számadatokként emlékezzünk ipari módszerekkel elpusztított embertársainkra.”

Azonban a különböző kutatóközpontok adatbázisai által összeállított több mint tízezer név szerint említett áldozat is csupán töredéke annak a mintegy félmillió roma származású embernek, akik a második világháború során a holokauszt áldozatául estek. Huszonnégy óra nem elegendő mindenki megidézésére – hangsúlyozta Daróczi, aki elmondta, amellett, hogy az esemény fő célja a főhajtás volt az áldozatok emléke előtt, a 24 órás megemlékezés egyben figyelemfelhívó akció is:

„Egy olyan országban és egy olyan Európában nem érezzük, nem érezhetjük biztonságban magunkat, ahol a gyermekeink szegregált iskolába kénytelenek járni, ahol mindennapos a gyűlölet-bűncselekmény és a gyűlöletbeszéd, a rendőri brutalitás, a kényszer-kilakoltatások, a rossz lakhatási körülmények, a mélyen gyökerező előítéletek és a romák dehumanizálása, ahol politikusok és miniszterelnökök büntetlenül uszíthatnak a cigányok ellen, [és] ahol megemlékezők szabadon vonulhatnak a főváros utcáin „cigánybűnözést” skandálva.”

Ezek miatt a mindennapos jelenségek miatt Daróczi úgy véli, a kirekesztő, szélsőséges retorika elterjedt Európában, és a „Soha többé!” jelszavak ismételgetése nem elég. A megemlékezők felkérték az Európai Unió összes tagállamát, hogy ismerjék el augusztus 2-át a roma holokauszt emléknapjának, ismerjék el a cigányellenességet mint a rasszizmus egyik formáját, valamint építsék bele a roma kultúrát is a tananyagaikba.

Daróczi Anna beszéde után Dr. Kalányos Zsolt jogász szólalt fel, aki a feketék jogaiért küzdő 19. századi aktivistát, a szökött rabszolga Frederick Douglasst idézte: „A hatalom küzdelem nélkül semmit sem enged be. Soha nem tette meg és soha nem is fogja megtenni.”

Kalányos szerint az élhető jövő megalkotásához a demokratikus országoknak szüksége van az összes állampolgárra, így Magyarország és Európa sem engedheti meg többé magának a költséges, erkölcsi, vallási és etikailag rossz faji megkülönböztetés luxusát.

„Barna a bőröm és büszke vagyok rá. Büszke cigányember vagyok, aki büszkeségre neveli gyermekeit. Hétéves kislányom már most tudja, hogy a boltban a biztonsági őr ha követ, akkor ezt azért teszi, mert mi romák vagyunk. Szégyen ez egy apa számára, aki jóra és szépre próbálja tanítani gyermekét, és szégyen ez egy ország és egy nemzet számára is.”

Az elfogadást hirdető, egyenlősítő törvények ellenére is romák ezreit fosztják meg nap mint nap alapvető jogaiktól,

„több százezer roma polgár él még városaink és falvaink gettóközösségeiben, gyermekeink gettóiskolákban tanulnak, ahonnan egy kivezető út létezik csak: közmunka. Öregjeink pedig már alig vannak, mert az átlag várható életkorunk 50 év körüli.”

A magyarországi polgárjogi mozgalom célja a romák szembesítése hatalmukkal – mondta el Dr. Kalányos Zsolt, aki szerint a roma egységnek gazdasági alapon kell megszerveződnie, a rendszerben „tevőkké és termelőkké” kell válniuk a romáknak is.

A rendezvény végén koszorút helyezett el a Roma Holokauszt Emlékműnél többek között az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége, az országgyűlés roma nemzetiségi szószólói, a ferencvárosi és józsefvárosi önkormányzat, az LMP és az Igen Szolidaritásért Mozgalom (ISZOM), a Holokauszt Emlékközpont, a Romédia Alapítvány, a Dikh Tv, a Polgár Alapítvány és a Roma Produkciós Iroda. A megemlékezésre ellátogatott Kerpel-Fronius Gábor és Donáth Anna is.

A 24 órás megemlékezés és a koszorúzás után a helyszínen a IX. kerületi önkormányzat tartott megemlékezést.

A beszédeket a Mérce élőben közvetítette Facebookon, a közvetítés itt visszanézhető:

Címlapkép: Fotó: Mérce