Bár számos iparágat térdre kényszerített a koronavírus-járvány, várhatóan ez sem állítja meg az akksigyárak terjeszkedését – jelentette a Climate Change News piaci elemzők előrejelzései alapján.
A londoni Benchmark Mineral Intelligence (BMI) jelentése szerint 2030-ra legalább további 16 akkumulátorokat gyártó gigagyár nyithat a kontinensen, amelyek éves össztermelési kapacitása a 446 GWh-t is elérheti.
Jelenleg Európa mindössze öt hasonló gigagyárral rendelkezik, azonban a Climate Change News szerint a bővülés leginkább Kelet-Európát és Németországot érintheti. Előbbi terület az olcsó munkaerő miatt (például a már működő lengyelországi LG Chem és a magyarországi, Komáromban található SK Battery) vonzó a főként ázsiai befektetők számára, utóbbi esetén pedig jelentős a kormányzati akarat fűződik az akksigyárak Németországba csábításához, mivel az újonnan betelepülő, az elektromos autózást támogató akksigyárak nélkül rengeteg jelenlegi autóipari munkahely kerülhet veszélybe és válhat fenntarthatatlanná.
A német autóipart, illetve az elektromos autózás terjedését a kormány különböző kedvezményekkel is támogatja, például 40 ezer euróig 9000 eurós támogatást nyújtanak, amennyiben valaki teljesen elektromos autót akar vásárolni az országban, de a Párizsi Egyezményben foglaltak eléréséhez, az elektromos autózás elterjesztéséhez hasonló ösztönzőket vezetett be számos más ország is.
2030-ra Németország nagyjából 200 GWh termelési kapacitást kíván elérni, ami az európai kapacitásbővülés majdnem fele. Az eddig ismert várható gyárépítők közé tartozik a német Daimler és a BMZ, a kínai CATL, valamint a Volkswagennel összefogó svéd Northvolt. Amennyiben a beruházások megvalósulnak, Európa Kína után a második legnagyobb lítiumion-akkumulátorokat gyártó térséggé válna. Elon Musk tavaly év végén jelentette be, hogy a Brexit miatt az eredeti, angliai helyszín helyett a Tesla új gigagyára is Németországban kaphat helyet.
Jelenleg 142 akkumulátor-óriásgyár található világszerte, ezek közül a Kínában található 109 a termelési összkapacitás több mint 70%-áért felel.
Európa feltörekvésével párhuzamosan azonban Kína is számos beruházást tervez, a következő tíz évben 1887 GWh-s kapacitást terveznek elérni – ez négyszerese a várható európai termelésnek.
Bár az elektromos autózást segíti és hatalmas a piaci igény rá, a lakosság öröme nem osztatlan a hozzájuk telepedő akksigyárak kapcsán: a Samsung és a kormány akarata szerint Gödön létesülne Közép-Európa legnagyobb akkumulátorgyára. A terület „különleges gazdasági övezetté” nyilvánításával sem a gyár jelentette zaj és az ott tárolt veszélyes anyagok miatt ellenálló helyi lakosok, sem a mellettük álló ellenzéki polgármester nem tehet semmit a tervek ellen, a kormány máris 42 milliárd forint értékben kezdett infrastruktúra-fejlesztésbe a Samsung kiszolgálására.
