Ahogy arról mi is beszámoltunk, a mai kormányinfón kiderült, a kormányülésen a Magyar Posta helyzete is terítékre került. Gulyás Gergely miniszter elmondta, a postások méltatlanul keveset keresnek, de miután veszteséges vállalatról van szó, csak akkor emelhetik a fizetéseket, ha ahhoz az Európai Bizottság is hozzájárul, ezért a kormány már ma levéllel fordul az EB-hez, hogy ezt hagyják jóvá. Ha ez megtörténik, a kormány örömmel biztosítja az emeléshez szükséges forrásokat – mondta el a miniszter.

Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke a bejelentés után a Mércének elmondta: többször is jelezték már mindenféle fórumon, hogy a Posta dolgozói bérének ügye Európai Bizottsági hatáskör.

A szakszervezeti vezető úgy kommentálta Gulyás miniszter bejelentését, hogy jó ideje tudható, hogy az Európai Bizottság beleegyezése kell a béremeléshez. Helyes lépésnek tartják, hogy a kormány az EB-hez fordul levélben, csak az nem érthető számukra, hogy ez egészen eddig miért nem történt meg.

Korábban a Mérce is beszámolt róla, hogy júliusban több száz postai dolgozó vonult utcára, béremelést követelve.

A tüntetésen felszólaló szakszervezeti vezetők arról beszéltek: a postás bérek évtizedes lemaradásban vannak, sokan még mindig a garantált bérminimumot kapják, így az idei nulla százalékos béremeléssel nagyon méltatlan helyzetbe kerültek a dolgozók.

A postások a járványügyi veszélyhelyzetben az élvonalban, lelkiismeretesen végezték munkájukat, ezért elfogadhatatlannak tartják, hogy a pandémiás helyzet által generált veszteséget a Magyar Posta esetében csak a munkavállalóknak kell viselniük. A többi állami tulajdonú vállalatnál megvalósult a bérfejlesztés és a veszélyhelyzet okozta bevételkiesés ellenére is a munkaerő-megtartás mellett folytatják tevékenységüket – hangsúlyozzák a szakszervezetek.

Schamschula György, a Magyar Posta vezérigazgatója a tüntetés előtt a köztévében arról beszélt: az állam azért nem tud több pénzt adni a postának, mert Brüsszel erre nem ad engedélyt, ugyanis uniós szinten szabályozzák az úgynevezett „méltánytalan többletterheket”.

A posta olyan egyetemes szolgáltatás, amelynek minden körülmények közt működnie kell az ország bármely területén, az ezzel járó költségek viszont elég magasak, ezért az EU létrehozott egy támogatási alapot, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok segíteni tudják saját postáik működését. A támogatás összeget 2014-ben állapították meg Magyarország számára, azóta azonban nem emelkedett.

A Posta ráadásul a járvány miatt is nehéz helyzetben van, jelentősen megnövekedtek ugyanis a költségei, miközben a bevételek csökkentek. A Postás Szakszervezet vezetője lapunknak ezzel kapcsolatban nemrég azt mondta: EU-s kompenzációra lenne szükség, aminek megszerzése a munkáltató és a tulajdonos – vagyis az állam – feladata (ahogy a bérek rendezéséhez szükséges forrás megszerzése is).

A Postás Szakszervezet választmánya múlt hét kedden felhatalmazást adott a tárgyaló delegációnak, hogy a postás érdekképviselet másik három szervezetével (Kézbesítők Szakszervezete, Postások Független Érdekvédelmi Szövetsége, Magyar Postások Érdekvédelmi Szövetsége) együttműködésben felmérje a dolgozók körében a következő lépés támogatottságát, ami akár a sztrájk is lehet – közölte akkor a Mércével a szakszervezet elnöke.

A sztrájkkészültség továbbra is érvényben van a postai szakszervezeteknél.