Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A KSH szerint a közeljövőben a települések 95 százaléka önellátó lehet energiatermelés terén

A megújuló energiatermelés terjedésével és a technológia fejlődésével a magyarországi települések 95 százaléka önellátóvá válhat a közeljövőben a Központi Statisztikai Hivatal tanulmánya szerint – írja a Népszava.

A kormány ezzel szemben továbbra is a nagyerőművi beruházásokat erőlteti, melyek ugyan továbbra is szükségesek lesznek az energiaellátás fenntartásához, de szerepük várhatóan csökkenni fog.

Azt mindenképp érdemes megjegyezni, hogy a magyarországi települések 95 százaléka nem a magyarországi lakosság 95 százalékát jelenti. A KSH tanulmánya szerint a közeljövőben ugyanis a 10 000 főnél kisebb lakosságszámú települések esetében várható, hogy képesek legyenek önellátóvá válni elektromos energiatermelés terén, az országban pedig a települések 95 százaléka 10 000 fő alatti lakosságszámmal rendelkezik.

Magyarán az olyan nagyvárosok, mint Budapest, Szeged vagy más megyei jogú és 10 000 főnél nagyobb lakosságú városok esetében továbbra sem várható az önellátás, ugyanakkor a kisebb települések kiserőművei az országos hálózatba visszatáplálva az előbbiek villamos energiaigényének egy részét is kielégíthetik.

A tanulmány egyébként szinte kizárólag megújuló energiaalapú kiserőművekről ír, melyek legfeljebb 500 kW (kilowatt) teljesítményűek. Ilyen erőművek már 2017-ben számos kisebb település energiaigényét fedezték legalább részben, sőt, 30 települését teljes mértékben, és akad példa, mely szerint hatszoros mértékben, vagyis a települési kiserőmű az országos hálózatra is termelt.

A kiserőművek egyébként nem ismeretlenek a kistelepülések ellátása terén: az országos villamos energiahálózat kiépülése előtt, a két világháború között több település is helyezett üzembe önellátást szolgáló erőműveket, ezek jellemzően patakra telepített vízierőművek vagy belsőégésű motorral meghajtott generátorok vagy dinamók voltak, melyek mai szemmel nézve igen kevés energiát termeltek – adott esetben az országos szabványtól eltérő áramnemben és feszültségen – de az egy főre jutó felhasználás is jóval kevesebb volt 80-100 évvel ezelőtt.

Az némiképp árnyékolja a képet, hogy Magyarországon – ahogy számos más országban – megújuló energiaként tekintenek a biomassza-erőművekre is, melyekben magas energiaértékük miatt termesztett növényeket égetnek el, vagyis voltaképpen hőerőművekről beszélünk. Ezek problémája, hogy noha a növények fejlődésük során megkötöttek szén-dioxidot, elégetéskor visszakerül a légkörbe, ahol még évtizedeken keresztül fejti ki üvegház-hatását.

Más részről szintén problémás, hogy a megújuló energiát használó kiserőművek terjedését a kormány azzal gátolja, hogy a jelenlegi szabályozás szerint gyakorlatilag nem lehet szélturbinákat telepíteni, mivel olyan minimális távolsági követelményeket írnak elő a településektől, hogy a magyarországi településsűrűség mellett nincs megfelelő terület ilyen erőművek telepítésére. Pedig főképp az alföldön rengeteg olyan terület áll rendelkezésre, ami alkalmas lenne szélerőművek üzemeltetésére.

Az ugyanakkor a naperőművekkel kapcsolatban jóval megengedőbb, sőt, támogató a Fidesz-kormányzat, a Mátrai Erőmű mellé telepítették például az ország legnagyobb naperőművét, amely a hőerőmű évtized végén esedékes leállítása után is tudja majd használni a jelenleg meglévő infrastruktúrát. A kormány pedig többször is hangoztatta, hogy a jövőben legnagyobb részt nukleáris és napenergiára alapoznák Magyarország villamos energiatermelését.

A paksi atomerőmű döcögősen, de erős kormányzati elhatározás mellett haladó fejlesztése is ékes bizonyítéka az ország vezetésének nukleáris – és így a nagyaerőművi – energiatermelés melletti elkötelezettségének. Az atomerőmű vezetése ráadásul annyira biztos a dolgában, hogy a régi blokkok üzemidejének meghosszabbítását – ami egyébként világszerte bevett dolog a drága pénzért megépített atomerőművek esetében – környezetvédelmi hatástanulmány nélkül is elképzelhetőnek tartja, ami Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal egykori főigazgató-helyettese szerint azt jelenti, igencsak bíznak lobbierejükben.

Az ilyen nagyerőművek a közeljövőben a nagyvárosok és az ipar energiaigényének kielégítése szempontjából továbbra is fontosak maradnak, azonban valószínűleg nem olyan mértékben, amennyire a kormány számít rájuk.

Címlapkép: MTI/Sóki Tamás