Egy korábbi adatigénylés alkalmával egyszer már súlyos ráfizetésre derült fény a Mátrai Erőmű esetében, amelyről 2019-ben jelentette be az állami tulajdonú MVM Zrt., hogy megvásárolja Mészáros Lőrinc érdekeltségétől, az
Opus Global Nyrt.-től annak többségi részesedését – akkor a Párbeszéd kérte ki a számokat, erről pedig mi is beszámoltunk a Mércén.
Tóth Bertalan országgyűlési képviselő, az MSZP elnöke is közérdekű adatigényléssel fordult az MVM-hez az ügylet részleteiért, ezeknek egy részét július 7-én meg is kapta, és ezen a héten, kedden reggel nyilvánosságra is hozta.
Mint az régebb óta közismert, az erőmű vételára 17,44 milliárd forint volt, ám a Tóth Bertalan rendelkezésére bocsátott papírokból az derült ki, hogy az MVM mintegy négyszer ennyi pénz, vagyis 75,14 milliárd forint felszabadítását kérte az államtól, hogy az üzletet meg tudja kötni.
Ahogyan az korábban a Párbeszéd adatigénylése esetében is történt, fontos hangsúlyozni, hogy nem a konkrét vételár növekedéséről van szó: számos, a tranzakcióval együtt felmerülő egyéb költségre derült most fény, ám ezeket az MVM vezetése szorosan összekapcsolta a pénz igénylését az adásvétellel, mondván, másképpen nem lehet működtetni a céget.
A cég vezetése ugyanis – mint arra a 444 cikke felhívja a figyelmet – adott még 4,9 milliárd forint tagi hitelt, amit Mészáros magántőkealapjának kellett kifizetni; továbbá kellett még összesen 26,4 milliárd forint tőkeemelés is történt; és még egyszer 26,4 milliárd forint áthidaló hitelkeretre is szükség volt is, hogy az erőmű működőképes maradjon.
Az MSZP a kiadott dokumentumokal kapcsolatban azt is megjegyezte: továbbra sem ismert az ügylet minden részlete (például a korábbi hitelnyújtó személye sem). A kitakart, illetve ki nem adott részletek megismerése érdekében adatigénylési pert indítottak.
A részletes dokumentumok megismerését követően az MSZP tiltott
állami támogatás miatt panaszt tervez tenni ez Európai Bizottságnál.
„Az eljárástól azt várjuk, hogy a tiltott módon juttatott előny
visszaszerezhető Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől az állam részére,
hiszen az erőművel kapcsolatban álló több ezer dolgozó, beszállító,
kisvállalkozó megélhetéséről a jövőben is gondoskodni kell”
– írják.
Az ellenzéki pártok az erőmű megvásárlásának bejelentése óta azzal érvelnek, hogy erősen túlárazva, észszerű indok nélkül ment bele az állam a tranzakcióba, amelybe az eddig megismert adatok alapján független piaci szereplőként, piaci alaponaz MVM Zrt. sem vágott volna bele, és amely a magyar állam számára előnytelen üzletet, míg Mészáros Lőrinc érdekeltségei számára jelentős előnyt biztosító üzletet jelentett.
A bevásárlás ellen az ellenzék szerint egyebek mellett olyan érvek szólnak, mint hogy a Mátrai Erőmű Magyarország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója, így a működése környezeti szempontból is fenntarthatatlan. Évek óta százmilliós/milliárdos veszteségeket termel, öt elavult széntüzelésű blokkjából kettőt jövőre, a maradék hármat pedig 2025-ben kénytelen lesz bezárni.
A további működtetés érdekében a kormány elmondása szerint 2-300 milliárd forintnyi beruházásra tart igényt.
Ám – mint azt annak idején a Párbeszéd is hangsúlyozta – az sem szól éppenséggel az üzlet mellett, hogy a szenes energiatermelés leállítása után tízmilliárdos nagyságrendű bányabezárási és rekultivációs kiadásokra fog kényszerülni, úgy, hogy az e célra félretett eredménytartalékból Mészárosék 11 milliárdot az eladás előtt kivettek.A kivett 11 milliárdos osztalékból és a 17,4 + 5 milliárdos vételárból szerintük akár megoldható lehetett volna, hogy az erőműben dolgozó több, mint 2000 ember és a beszállítók számára biztosítson további stabil munkahelyet, megélhetést. (2 100 munkahely közvetlenül, 10 000 pedig közvetve kötődik az erőműhöz, az érintett családtagok létszáma 27 000 fő körüli.)
Ahogy azt korábban mi is megírtuk: Szél Bernadett független országgyűlési képviselő még februárban tett feljelentést a Mátrai Erőmű ügyében, mivel szerinte a kormány az adófizetők pénzéből egy „fölösleges, leépülőben lévő, a kötelezettsége miatt negatív pénzügyi értékű, már az első pillanatban 11,4 milliárdos tőkepótlásra szoruló létesítményt vásárolt ismeretlen áron”. És akkor még csak a 17,4 milliárdos vételárról volt tudomásunk. A Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály egyébként bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást.
A Mátrai Erőmű körüli botrányokról szóló korábbi cikkeink ide kattintva olvashatóak.
(via 444)
