Frissítés, 16:35:

A vajdasági Sajtószabadságért Alapítvány, több lap kiadója is kiállt az Index mellett, aggodalmát és felháborodását fejezve ki a lap ellehetetlenítése miatt. Mint közleményükben írják,

„A Sajtószabadság Alapítvány aggodalmát és felháborodását fejezi ki amiatt, hogy a magyar politikai hatalom újabbnál újabb független médiaszervezetet tesitt éritek elz lehetetlenné vagy sajátít ki. Ezúttal az Index a célpont.

A legolvasottabb magyar hírportált átjátszották a kormánypárti médiabirodalom egyik legbefolyásosabb szürke eminenciásának, aki a szerkesztőség számára átláthatatlan reklámbevételt kezelő cég felét birtokolja. A szerkesztőség azonnal érzékelte a veszélyt, amire hírportálunk, a Szabad Magyar Szó már korábban is figyelmeztetett. Napokon belül vezérigazgatók jöttek-mentek, majd a főszerkesztőt rúgták ki – és végül a szerkesztőség jelentős része felmondott.”

A teljes közleményt itt éritek el.

Korábban írtuk:

A határon túli magyar szerkesztőségek, újságírók közül is egyre többen csatlakoznak az Index ellehetetlenítése elleni tiltakozáshoz, miután Magyarország legnagyobb on-line hírportálját a kormányzati nyomás és beavatkozások voltaképpen teljesen ellehetetlenítették.

A szlovákiai magyar Új Szó, valamint Paraméter tegnap óta csaknem duplájára bővült listája szerint eddig több, mint száz újságíró és értelmiségi állt ki az Index szerkesztősége mellett, a romániai Transindex pedig szerkesztőségi cikkben biztosította támogatásáról a lap újságíróit.

Az Új Szóban megjelent állásfoglalás szerint

„Mi, szlovákiai magyar újságírók kiállunk az Index szerkesztősége mellett. A magyar sajtószabadság mindannyiunk közös ügye! Szabad és független tájékoztatást!”

A Transindex pedig az Index fontosságának méltatása mellett emlékeztet arra is, hogy a NER a romániai magyarság körében, valamint magyar nyilvánosság terén is egyre nagyobb hatással bír, a kritikus hangokat pedig a határon túl is igyekszik egyre inkább elnyomni, ugyanakkor emlékeztet a magyarországi média fideszesítésének aggasztó folyamatára. A Transindex szerkesztősége szerint

„A magyarországi szabad sajtó egyik utolsó nagy, független műhelye voltatok, amely még képes volt elérni az olvasók tömegeihez. Meggyőződésünk, hogy a közmédia, a Népszabadság, az Origo, a Magyar Nemzet és most az Index bedarálásával nemcsak a magyarországi olvasók veszítettek, hanem a nem Magyarországon élő magyarok is.

A NER ténykedése bennünket, romániai magyarokat is érint, a cinikus szervilizmus modelljeit sajnos hozzánk is importálják. A szólásszabadság joga sokat csorbult a romániai magyar médiaszakmában is. Az Indexszel mi nemcsak egy hiteles tájékozódási forrást veszítettünk, hanem úgy érezzük, annak a médiatérnek az immunitása is gyengül, ahol magunkat, a Transindexet is látjuk.”

Noha az Index magyarországi lap, a magyarság körében a határokon túl is nagy hatása volt, mint a legolvasottabb magyar nyelvű online kiadvány, így – akár Magyarországon – sokaknak jelentette a napi tájékozódási forrást az egyre kisebb számú kormánykritikus magyar lap mellett.

Mind a Transindex, mind az Új Szó és a Paraméter a határon túli magyarság meghatározó lapjai, melyek noha egymástól markánsan különböző hangvételben, de a NER-től független újságokként szolgálják a romániai, valamint a szlovákiai magyarságot, ahogy mellettük egyelőre még több más szerkesztőség is ellenáll a Magyarországról érkező politikai nyomásnak.

A Fidesz-KDNP eddigi évtizedes kormányzása során mindig is fontosnak tartotta, hogy a határokon túl is uralja a politikai mezőt, és – nem függetlenül a kettős állampolgároknak, javarészt a határon túli magyarságnak megadott választójogtól – minél inkább befolyásolni tudja a külföldi magyar közösségekben a közbeszédet. A magyarországi kormánytól független külföldi magyar nyelvű szerkesztőségek épp emiatt is tarthatják fontosnak, hogy biztosítsák szolidaritásukról a magyarországi független sajtót.

Tegnap, vagyis pénteken mi is kint voltunk az Index és a sajtószabadság mellett tartott tüntetésen, melyet a Momentum szervezett, és melyen nagyjából tízezer ember és több ellenzéki párt, civilek, valamint az Index számos egykori újságírója vettek részt.

A pénteki tüntetésre azután került sor, hogy szerda délután az Index 94 munkatársa közös közleményben nevezte elfogadhatatlannak Dull Szabolcs felmentését, állításuk szerint ezzel a szerkesztőség összeállításába történt beleszólás, ami a lap független működésének alapvető feltétele. Ezzel egyidőben Bodolai László elnök Szombathy Pált vezérigazgatónak, Sztankóczy Andrást pedig igazgatósági tagnak nevezte ki.

Dull Szabolcs szerdán úgy fogalmazott: „Nem véletlenül érezte az Index szerkesztősége veszélyben magát”, a vezetőség által nehezményezett lépést, mellyel június végén a szerkesztőség szabadságát jelző „barométert” átállította. Az eltávolított főszerkesztő egy 444-hez eljuttatott videón arról számolt be, hogy egy „méltányos összegért” cserébe Bodolai arra kérte, hogy hallgasson, azonban ő erre nem volt hajlandó.

Miután a szerkesztőség csütörtökön hiába kérte a főszerkesztő visszahelyezését, felmondási hullám indult a lapnál: a szerkesztőség koradélutáni közleménye szerint a kb. 90 fős szerkesztőségből már több mint 80-an jelezték felmondási szándékukat. Szintén délutáni fejlemény, hogy – amint a Magyar Hang megírta – sem Szombathy Pál, sem Sztankóczy András nem folytatja a munkát a cégnél, miután a szerkesztőség lényegében elfogyott.

Az Index körül azt követően pörögtek fel az események, hogy Dull Szabolcs menesztett főszerkesztő június végén a lap függetlenségjelző barométerét átállította, és közleményben jelezte, az Index tartalmi függetlensége és a szerkesztőség érintetlensége „külső befolyás miatt” veszélyben van. A főszerkesztőt ezután próbálta meggyőzni arról az Index.hu Zrt. vezetése, hogy állíttassa vissza a barométert, Bodolai László elnök szerint a barométer átállítása teremtett bizonytalanságot. A közlemény megjelenése előtt a 24.hu névtelen forrásra hivatkozva írt arról a tervről, amely szerint az Index vezetőségével olyan átalakítási tervet közöltek, amely alapján a szerkesztőség egy részét külsős cégekbe szerveznék ki, ezzel lényegében felszámolva a szerkesztőség autonómiáját.