A Hajdúnánás külterületére tervezett új gyorsaságimotoros-világbajnoki (MotoGP) pálya tervezett költsége 65 milliárd forint. Ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter jelentette be még június végén, amikor arról is beszélt, hogy ebben az összegben benne lesz a pályépítés mellett a kiszolgáló létesítmények, tréningközpont, konferenciaközpont és szálloda építése is.
Ahogy azt akkor a G7 megírta, a 65 milliárd forintos összeg még ezekkel együtt is rendkívül drágának számít nemzetközi viszonylatban, a portál számításai szerint ráadásul legjobb esetben is csak nagyjából 200 év múlva térülhetne meg a létesítmény ára. Mondjuk megtérülésről eddig nem is beszélt a kormány, csupán a versenypálya munltifunkcionalitását és turisztikai értékét hangsúlyozta Palkovics miniszter, Kósa Lajos, Debrecen egykori polgármestere és Schanda Tamás ITM államtitkár is.
Utóbbi Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselőjének írásbeli kérdésére válaszolva fókuszált a pálya ezen aspektusaira, pedig a feltett kérdés arra vonatkozott, hogy egyrészt készült-e költség-haszon elemzés vagy megvalósíthatósági tanulmány, másrészt meg hogy miért pont Hajdúnánásra esett a kormány választása.
Schanda egyik kérdésre sem adott választ, az azonban kiderült, hogy hány új munkahely létrehozásával számol a kormány. A terv szerint a beruházás eredményeként a megvalósítás alatt „átmenetileg több mint négyezer, a pálya megnyitását követő években mintegy kilencszáz főt” tud majd foglalkoztatni a MotoGP-pálya. A 65 milliárdos létrehozási költséggel számolva ez azt jelenti, ahogy arra az mfor.hu cikke rámutat,
hogy hosszú távon egy új MotoGP-s munkahely 72 millió forintjába kerül az államnak.
Ez még úgy is nagyon drága befektetésnek tűnik, hogy Hajdúnánás az országnak azon a területén található (Észak-Alföld), ahol az egyik legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje (2019-ben 66,4 százalékos volt), valamint az üres álláshelyek aránya is a legalacsonyabbak közé tartozik: Hajdú-Bihar megyében ez 2019-ben 1,6 százalék volt, míg például Pest megyében 3 százalék.
Tehát ha valahol, akkor Magyarországnak ezen a területén érdemes új álláshelyeket létesíteni, az mfor.hu szerint a versenypálya a megye munkanélkülijeinek 8,6 százalékát fel tudná szívni. Azonban a munkahelyenként 72 millió forint még ezt figyelembe véve is rendkívül aránytalannak tűnik: tavaly például átlagosan 16 millió forintot költött a kormány egy munkahely megteremtésére.
Az állam egyéb kiadásaival összevetve is felvet kérdéseket a versenypálya létrehozására szánt 65 milliárd forint. Legutóbb Ungár Péter, az LMP országgyűlés képviselője vetette össze ezt a 65 milliárdot azzal az összeggel, ami elég lenne ahhoz, hogy az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja (gyod) a bruttó minimálbér összegét elérje: ez az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2018-as hatásvizsgálati anyaga szerint mindössze 20 milliárdba kerülne.
