Magyarország polgárainak 41,5 százaléka anyagi okok miatt nem engedheti meg magának, hogy egy hétre elmenjen külföldre nyaralni, ezzel jóval a 29 százalékos Uniós átlag felett vagyunk – írja a Napi az Eurostat 2019-re vonatkozó összeállítása alapján.
Mindazonáltal az Unió statisztikai hivatalának adataiból nem meglepő módon kiderül az is, hogy jobbára a gazdagabb országok lakosai engedhetik meg maguknak a külföldi nyaralást, így igen nagyok az eltérések.
Így míg a svédeknek csupán 10,2 százaléka kellett, hogy anyagi okok miatt lemondjon a külföldi nyaralásról, a románok 54,1 százaléka mondhatta el magáról ugyanezt. Az ugyanakkor kitűnik a statisztikából, hogy az elmúlt tíz évben szinte minden uniós ország állampolgárai körében csökkent ez az arány, mindössze a súlyos válságtól sújtott Görögországban és Olaszországban nőtt 2009 és 2019 között 46,3-ról 49,2-re, valamint 41,2-ről 44,4-re.
2010-ben az Unió lakosságának 38,8 százaléka nem engedhette meg magának az egy hétnyi külföldi nyaralást – ne feledjük, ekkor a 2008-as válság még igen erősen éreztette hatásait – Magyarország lakosainak pedig 64,9 százalékának nem volt pénze a külföldi üdülésre.
Az egyhetes külföldi nyaralást megfizetni képtelenek aránya erősen függ az egyes országok egy főre jutó GDP-jétől, valamint az országon belüli egyenlőtlenségektől: minél alacsonyabb keresetűek az emberek, annál kevésbé valószínű, hogy egy másik, arányaiban drágább országba el tudjanak utazni – tehát egy bolgárnak sokkal kisebb esélye van például franciaországi nyaralásra, mint egy franciának bulgáriai nyaralásra.
Ugyanígy számítanak az egyenlőtlenségek is, minél egyenlőtlenebb a társadalom, annál több jövedelem és vagyon összpontosul arányaiban kevesebb kézben, vagyis annál kisebb azok köre, akiknek megvan az anyagi lehetőségük, hogy egy hétnyi külföldi nyaralást finanszírozzanak.
A statisztikában ugyanakkor arra nem kapunk választ, hányan vannak azok, akik a belföldi nyaralást sem engedhetik meg maguknak, valamint hogy az egyhetes külföldi nyaralás milyen formában történik – annak ugyanis erősen különböző költségvonzatai vannak, ha Magyarországról valaki egy másik kontinensre vagy például Kárpátaljára megy nyaralni.
Mindazonáltal a 2020-as évben nem csupán az anyagi körülmények, de a koronavírus-járvány és a vele járó nemzetközi utazási korlátozások is csökkentik a külföldön nyaralók számát, ahogy várhatóan a társadalom szegényebb rétegeit érintő bevételkiesések, a munkanélküliség növekedése is egyre kevesebbek számára teszi lehetővé a külföldi nyaralást.
