Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Varufákisz: a jogállami viták közepette az EU újabb megszorításokba manőverezi magát

Vasárnap délben indul az EU következő hét éves költségvetéséről és a koronavírus mentőcsomagról dönteni hivatott állam- és kormányfői csúcstalálkozó harmadik napja Brüsszelben. Ahogy a tegnapi összefoglalónkban már bemutattuk, továbbra is komoly nézeteltérések vannak a különböző tagállami álláspontok között a 750 milliárd eurós mentőcsomag elosztási mechanizmusait illetően.

Az egyik legkeményebb vitatéma arra vonatkozik, hogy a közös uniós hitelfelvételből finanszírozott helyreállítási alap pénzeinek elosztásakor milyen feltételeket lehessen szabni az egyes tagállamoknak. Magyarország és Lengyelország azt szeretné elérni, hogy semmilyen jogállami kritérium ne játsszon szerepet az elosztásnál, miközben a válság által leglátványosabban sújtott dél-európai országok azt szeretnék, hogy lehető legkevesebb bonyodalom kapcsolódjon a pénzek kiutalásához, vagyis a lehető legsürgősebben hozzájuthassanak ezekhez az összegekhez.

A brüsszeli székhelyű Politico tegnap közzétett egy belső dokumentumot, amelyből kiderül, a kedden elfogadott parlamenti határozattal szembemenve, Orbán Viktor mégis elfogadná valamilyen jogállami kritériumrendszer meglétét, amennyiben annak alkalmazásához egyhangú tagállami hozzájárulás szükségves – vagyis akár egyetlen tagállam is megvétózhatja.

Ezzel szemben a „takarékos négyek” névre hallgató, a „minél kevesebb pénz, minél szigorúbb feltételek mellett” elvet követő Hollandia, Ausztria, Dánia és Svédország – egyebek mellett – épp a feltételrendszer szigorítását szeretnék elérni.

Mark Rutte holland miniszterelnök javaslata például előírná, hogy a mentőcsomag esetében minden kiutalandó részösszegről egyhangú tagállami döntés szülessen, vagyis akár egyetlen tagállam is megakadályozhassa, egy másiknak történő folyósítást. Ezt a dél-európai kormányfők, főként az olasz Giuseppe Conte is mélységesen elutasítja, épp attól tartva, hogy a számukra létfontosságú támogatások folyósítása lassúvá és nehézkessé válik.

A jogállami viták közepette azonban az EU megint belegyalogol egy kiadós megszorításba, erről pedig egyetlen vezető sem vesz tudomást – véli az uniós elit nagy kritikusa, Jánisz Varufákisz egykori görög pénzügyminiszter.

A közgazdász egy rövid blogbejegyzésben azt írja, hogy a a következő három évben a most vita tárgyát képező mentőcsomag az uniós GDP nagyjából 1 százalékát teszi hozzá a tagállamok költségvetéséhez. Mindeközben azonban visszaáll a járvány alatt ideiglenes felfüggesztett szigorú előírás, amely szerint a tagállamok költségvetési hiánya nem haladhatja meg nemzeti össztermékük három százalékát.

Varufákisz pedig úgy számol, hogy ennek betartásához az uniós tagállamoknak az EU GDP-jenek nagyjából 4 százalékával egyenértékű megszorítást kell végrehajtaniuk, hogy a költségvetés egyensúlyát helyreállítsák.

Egyszerűbben fogalmazva: az évente GDP-arányosan 1 százalékot jelentő pénzügyi serkentés egy 4 százalékos megszorítási hullámmal fog összecsapni, állítja a politikus.

Varufákisz szerint innen nézve abszurd, hogy az uniós vezetők ennek a helyreállítási alapnak az elosztási mechanizmusairól folytatnak véget nem érő vitákat, de közben egyszerűen tudomást nem vesznek arról a megszorítási hullámról, amely ki fogja oltani a mentőcsomag hatásait.

Vaufákisz még ennél is tovább megy: szerinte a mentőcsomag elosztásának feltételrendszere valóban a legrelevánsabb kérdés, ám nem annak jogállami vonatkozása. Hanem az, hogy az északi tagállamok, élükön a hollandokkal, milyen költségvetési feltételeket szabnak a kifizetéseknek. Ha ugyanis belekerülnek olyan előírások, hogy a támogatások lehívásához a tagállamoknak nyugdíjakat kell csökkenteniük, vagy más hasonló megszorításokat végrehajtaniuk, akkor megint a népakaratot lenullázó trojka-procedúra tér vissza az unióba.

Ez utóbbi azonban sokkal kevésbé kerül a viták központjába, mint a jogállami feltételrendszer. Mely viták egyébként a mai nap is folytatódnak, vasárnap reggel Angela Merkel német kancellár úgy nyilatkozott, lát rá esélyt, hogy a nap végére sem születik megállapodás.

Az Európai Unió a korábbi, 2008 után kirobban gazdasági válságot is szigorú megszorítópolitikával akart orvosolni – ez főként a görög társadalom hátán csapódott -, időközben ezt a megközelítést mind a Nemzetközi Valutaalap, mind az Európai Központi Bank szakértői tévesnek ítéltek meg.